Trianon
Miért ekkora para Trianon? Miért a félelmi logika igazgatja ebben a kérdésben is a legtöbb embert? Miért monopolizálta a szélsőjobboldal a Nagy-Magyarországról folyó társadalmi diskurzust? Kínzó kérdések-JP válaszkísérletek.
Figyelem! Erősen szubjektív trianonozás következik!
Az illusztráció nem provokáció.
Ma sok olyan ember él Magyarországon – köztük sok magyar zsidó is -, akik “Trianon” hallattán szabályosan összerezzennek. Nagy-Magyarország említését vagy akár a Nagy-Magyarország matricákat az autókon ösztönösen implicit fenyegetésnek élik meg. A fenyegetettség zsigeri érzete mögött egy félelmi logika húzódik: aki nem utasítja vissza a “nagy-magyarországos” érzeteket és gondolatokat, az a revizionizmus, a nacionalizmus, az antiszemitizmus és egyéb “ordas eszmék” mimimum cinkos, de inkább tevékenyen vétkes támogatója. Némi empátiával érthető, sőt akár méltányolható is ez az álláspont (vagy inkább érzet), hiszen “Trianon” nyomán olyan politikai-társadalmi folyamatok zajlottak le Magyarországon, amelyek egyenesen 1944-ig vezettek. Soros György mamája mondta: “Ha a magyarok szájukra veszik Erdélyt, másnap viszik a zsidókat”.
A Holokauszt mellett ez a másik magyar történelmi esemény, amelyhez ezernyi hisztéria és tömény mennyiségű patológikus viselkedés társul.
Szeretnék emiatt is egy alternatív Trianon (avagy Nagy-Magyarország) értelmezést adni, amely esetleg maghaladhatja Soros György mamájának parázós narratíváját (with due respect to Mrs. Soros). Nem kiforrott gondolatokról van szó, ezek inkább érzetek:
Szerintem “Nagy-Magyarország” ma rengeteg magyar számára az “eltűnt nagyság” szimbóluma. Sokaknak tűnhet bizony úgy: ez az ország akkor volt utoljára sikeres. Ez a nemzet akkor lehetett utoljára igazán büszke. Akkor tudott igazán jelentős lenni. Akkor lehetett utoljára igazán optimista és bizakodó.
Ezzel a mai magyar zsidóság pontosan ugyanígy van (még ha ebbe nem is gondolunk bele). Sőt miazhogynagyon is: a magyar zsidóság is akkor tudott utoljára “nagy”, sikeres, büszke, jelentős, optimista és bizakodó lenni. A Nagy-Magyarországon.
Mindaz, amit ma “magyar zsidóságnak” nevezünk, majdnem kizárólag akkor – a Nagy-Magyarországon – keletkezett, akkor jött létre.
Nagy-Magyarországon vált a magyar zsidóság a magyar nemzet részévé. Akkor lett tehát a zsidó “magyar zsidó”.
Nagy-Magyarországon épült meg az összes ma is álló “nagy” zsinagóga. A teljesség igénye nélkül csak néhány: a budapesti Dohány utcai zsinagóga (1859), a budapesti Kazinczy utcai zsinagóga (1912-13), a budapesti Rumbach utcai zsinagóga (1869-1872), az esztergomi zsinagóga (1888), a győri zsinagóga (1870), a mádi zsinagóga (1795), a miskolci zsinagóga (1856-863), a kolozsvári zsinagóga (1886-1887) vagy a szabadkai zsinagóga.
Azóta sem épültek zsinagógáink, azóta is ezekre vagyunk büszkék (még ha üresek is a padsorok).
Nagy-Magyarországon épült az első modern zsidó felsőoktatási intézmény, az Országos Rabbiképző Intézet (1877-ben). Azóta is ez a régió egyetlen zsidó rabbiképző-egyeteme.
Nagy-Magyarországon az 1891-es népszámlálási adatok szerint 612 803 zsidó élt, a társadalom 3.5%-a. Százazrek éltek Kárpátalján, a Felvidéken és Erdélyben. Csak Erdélyben több mint 181.000 zsidó vált hirtelen “hontalanná” Trianon miatt. Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron, Máramarosszigeten, Nagykárolyban, Gyula-fehérváron, Déván, Hátszegen, Körösbökényben jelentős magyar zsidó közösségek éltek: ők mind magyar zsidók voltak, akiknek magyar volt az anyanyelvük, héberül alig, románul egyáltalán nem beszéltek. A trianoni szerződés és a közhatalom váltás nyomán 115 hitközség került román fennhatóság alá és szakított el közel kétszáz ezer magyar zsidót az anyaország közösségeitől. Ugyanez történt a Felvidéken és Kárpátalján is.
Nagy-Magyarországon élt és alkotott az a zsidóság, akikre ma is visszautalunk büszkén, akik minden értelemben a “benchmarkot” jelentik. A teljesség igénye nélkül: a “Trianon előtti Magyarországon” élt és alkotott Lőw Lipót (1811-1875) szegedi főrabbi, Teitelbaum Mózes sátoraljaújhelyi rabbi, Herzl Tivadar újságíró, a cionizmus alapítója, Ballagi Mór nyelvész, Rózsavölgyi Márk zenész, Vámbéry Ármin orientalista, Kiss József költő – a híres magyar zsidók listája ebben a korban sok ezer főt tett ki, hatásuk ma is meghatározó.
Nagy-Magyarország egy multikulturális, multietnicitású állam volt Trianon előtt. A magyar etnikum demográfiailag nem volt hegemón helyzetben: demográfiai-politikai-gazdasági többségének biztosításához szüksége volt a zsidóságra. A zsidók asszimilálódhattak és három-négy generációnak tűnhetett úgy: együtt tudnak sikeresek lenni. Az ő történetük és a magyarság története: egy. Trianonnal szűnt meg ez a multikulturális állam és helyébe hirtelen egy homogén etnicitású nemzetállam lépett. Itt már nem volt szükség a zsidókra, Trianonnal megszünt a zsidóság “stratégiai szerepe”. Sőt: stratégiai szövetségesből stratégiai bűnbakká vált a magyar zsidóság.
Senki nem szívott talán annyit Trianon miatt, mint mi: Trianon után megfordult a félszázados emancipációs trend és ez a folyamat végül 1944-hez vezetett.
Nagy-Magyarországról: beszélünk. Amikor zsidó kávéházakat és színházakat nyitunk a belső-Erzsébetvárosban: Nagy-Magyarországot élesztjük fel. Amikor közép-európai zsidó irodalmat csinálunk: Nagy-Magyarországot csinálunk. Amikor nem a félelmi logika vagy a kishitűség diktálja a gondolatainkat és cselekedeteinket: Nagy-Magyarország szellemét idézzük meg.
Semmiképp sem a revizionizmus szándékával, de azt lehet mondani, hogy Nagy-Magyarország nem veszett el. Nagy-Magyarország ugyanis leginkább egy mentális állapot, egy érzet: egy habitus. Re-konstruálhatjuk?
—
Utóirat: a zsidóknak valaha volt egy Szentélyük, amely Jeruzsálemben állt. Ez a jeruzsálemi Szentély – ahol a “Frigyláda” állt az eredeti mózesi kőtáblákkal – volt az ókori Izrael spirituális epicentruma, a zsidóság legfontosabb vallási és társadalmi központja. Itt végezték Áron főpap leszármazottai – a kohaniták – az áldozati szertartásokat, ide zarándokolt Izrael népe a nagyobb ünnepeken, hogy a jeles napokat együtt töltsék a kor egyik legcsodálatosabbnak tartott épületének közelében. Időszámításunk után 70-ben azonban a római Titus csapatai felgyújtották a Szentélyt, amely megsemmisült. 621 évvel később ezen a helyen építették fel a muzulmánok a Szikla-mecsetet, amely azóta is áll.
A zsidók azóta sem felejtik ezt az eseményt. Minden évben, Áv hónap kilencedik napján (Tisa b’Av) emlékezünk a Szentély elvesztésére, böjtölünk 25 órát. Felelevenítjük, hogy mit jelentett a zsidóság számára az, hogy volt egy ilyen spiritális központ és végiggonduljuk, hogy most mitől más a közösségi létünk.
Az emlékezés mellett azonban már rég (lassan 2000 éve) “túlléptünk” a fizikai Szentély kérdésén: a Szentély inkább metafórává, szimbólummá vált. A zsidóság ugyanis már régesrég új alapokra helyezte vallási és közösségi életét. A Szentélyben bemutatott áldozatokat az imádság helyettesítette, amelynek a gyülekezés háza – héberül bét hakneszet – adott otthont. A zsinagóga a szertartások hiányában a közösség életének legfontosabb helye, megszervezője lett. Az imák mellett a tanulás is jelentős szerepet kapott a zsinagógában, hogy az áldozat élményét a szellemi tudás pótolja. A 12. században élt nagyhatású tudós-rabbi, Majmonidész már le is írta: a zsidóság fizikai szintről (magasabb) metafizikai szintre lépett, amikor istennel való kapcsolatát ilyen új alapokra helyezte.
A zsidóság sikeresen transzformálta ezt a veszteségét. Tudnánk-e Trianon veszteségét is hasonlóképpen transz-formálni?
triaNON–paJESZ graffiti. Forrás: Kétfarkú kutya valóságteremtő központ
—
Email a szerzőnek: hello@judapest.org
264 Responses to “Trianon”
-
Ja, elég gáz, hogy a Szombat a kuruc szintjére süllyed. A szombatos cikk a kurucon úgy hangozna, hogy hála a kamukausztnak megszabadultunk a kajmánoktól, vagy valami ilyesmi.
-
igen, remek a szombatos cikk… nagyszerű dolog volt ez a Trianon, végre megszabadultunk a sok hülye kisebbségtől. apró részletkérdés, hogy Trianon és Versailles nélkül nincs holokauszt és második világháború…
-
Balagan, gondolod, ilyen egyszerű a dolog: nincs Trianon, nincs 2.vh?
A Szombat cikke nem annyira felháborító, csak kicsit butuska. Helyenként.Shadai, lehet, hogy statisztikailag nem a többség, de tény, hogy Erdélyből a zsidó értelmiség jelentős része még az 1. vh. előtti években jött Pestre. Meg 45 után, már nem Pestre, és nem sokan.
-
Vh. lehet, hogy van, de holokauszt biztos nincs, ahhoz ugyanis kellet, hogy megszűnjenek azok a birodalmak, amelyeknek szükségük volt a zsidókra. A németül (jiddis) beszélő zsidóra többé nem volt szüksége Németországnak és a szétdarabolt Ausztriának. A magyarul beszélő zsidóból meg immár nem a magyar többség garanciája, hanem egy egzotikus kissebbség lett akire senkinek nem volt szüksége igazán.
-
Blogen, tényleg úgy gondolod, hogy a holokauszt arról szólt, hogy van-e szükség a zsidókra, vagy nincs??!
Tehát ha egy ember csoportnál úgy ítélem meg, nincs rájuk szükségem, akkor irány a gáz??
Holnap megyek, és kiírtom a norvégokat. (Men mintha komolyabb indokom lenne rá, de miért is ne…)A holokauszt a világ (Európa) legnagyobb méretű, és legjobban szervezett rablógyilkossága volt. Az ideológiai alap része volt a szervezésnek. És történelmi tények szerencsétlen együtthatója miatt tudott működni.
Elméleted Seres László egyik mondatát idézi fel bennem:
“Szereti Európa a zsidókat, főleg ha halottak.” -
Én is gratulálok a Szombat cikkéhez!:(
Ha a kurucnál meg a BGY-nél felmerül időnként az, hogy valójában balos provokáció, akkor én most a Szombatra mondom azt, hogy szerintem a szélsőjobb pénzeli, hogy önigazolást gyártsanak maguknak…
Novák Attila jó cionistaként azt hozza ki az egészből végkövetkeztetésnek, hogy a zsidónak lehet Izraelben is élnie. Mindezzel semmi baj, csak miért keveri bele Trianon témáját, ami az újkori magyar történelem egyik legnagyobb sokkja volt?
:(:( -
Zsófi, egyetértünk – sajnos.
-
Igen, a holokauszt arról szólt, hogy volt e szükség zsidóra, vagy sem. A társadalom úgy ítélte meg, hogy nincs és tétlenül nézte végig a történtetet. Seres Lászlónak meg igaza van, azokután, hogy az asszimiláns zsidó elvesztette a társadalmi funkcióját a közép-európai birodalmak utódállamaiban a zsidó megszűnt a nemzeti/birodalmi politika eszközének lenni ennek következtében magára maradt és az állampolgárok felfedezték az idegenségét a legkülönfélébb okoknál fogva.
Idegen lett, mert konkurencia volt, idegen lett, gazdag volt, idegen lett, mert más vallású volt, idegen lett, mert szegény volt és más nem zsidó szegények elől vette el a helyet, idegen lett, mert kommunista volt, idegen lett, mert burzsoá volt, idegen lett, mert …
A holokauszt ezen múlt. Ha az idegenség felfedezése elmarad, mert elmarad a hozzá vezető út a zsidót asszimiláló és az asszimilált zsidót védelmező birodalmak felbomlása, akkor a holokauszt max Oroszországban és/vagy Lengyelországban történhetett volna meg az örmények Török Birodalomban bekövetkezett tragédiájához hasonló okoknál fogva, és hasonló módszerekkel, de ez nem érintette volna a közép-európai zsidóságot.
-
Érdekes szalonfilozofálás, Blogen, de azért érdemes lenne talán kicsit utánamenni az antiszemitizmus gyökereinek is, nem? Nem annyira praktikus kérdéseken dőlt ez el… És ez már nem az első szalonfilozófiád a kommentek között, ami ellentmondásban van a korábbiakkal. Ilyen éles cezúrát húzni a monarchia és a trianon után közé pont ebből a szempontból szerintem nem lehet.
A Szombat cikkét meg azért linkeltem be, mert szerintem határozott, jó és komoly alternatívát ad Shadai postjára.
-
Az antiszemitizmus hacsak nem áll az emberek érdekében a zsidótól való megszabadulás nem több, mint a szellemileg és testileg gyengéket sújtó fertőzés, amely a csatornatöltelékek közt terjed, hasonlóan a kommunizmushoz például, de még ők se merik nyilvánosan hangoztatni ótvaros eszméiket, hacsak nem kapnak a társadalom műveltebb és jobb pozícióban lévő rétegeitől. Ezt a kommunisták például mindig is megkapták, az antiszemiták általában nem.
Nem az antiszemitizmus miatt nézte tétlenül a társadalom a zsidók vesztét. A társadalom többsége még a nyilas időkben is immunins maradt az antiszemitizmusra. Ám nem állt érdekében a zsidó megmentése számos oknál fogva.
A társadalmat az egyének érdeke tartja össze. Ha nincs érdek, akkor nincs társadalom sem, csak különféle egymás vesztét kívánó csoportok.
-
Oppsz, kimaradt egy szó!
…hacsak nem kapnak támogatást a társadalom műveltebb…
-
Blogen, naiv vagy, ha úgy gondolod, hogy az antiszemitizmus csak a csatornákban terjed.
A kommunizmus pedig nem a társadalom műveltebb és jobb pozicióban lévő rétegeiből kapta meg a támogatást, hanem a társadalom műveltebb és jobb pozicióban lévő rétegei találták ki. És találtak hozzá “megmentendő” célcsoportot. (A csatornákban -többek között.) Mondom ezt annak ellenére, hogy valószínűleg 100 évvel ezelőtt én is csatlakoztam volna hozzájuk. -
Az antiszemitizmus ideológiáit sem a csatornatöltelékek találták fel, mégis ők fogékonyak rá leginkább. Hadd idézzem Payr Hugó képviselőt 39-ből (ő maga is idéz, egy pesti nyomortanyán elhangzott beszélgetésből):
“Uram, mi itt valamennyien bolsevikok vagyunk. Talán nyilasok? – kérdezem tőle. Hát igen – hangzott a válasz -, ma így kell mondani, akkor nem büntetnek meg. […] Az antiszemitizmusba beleheccelt középosztály* pedig – és ez a legszomorúbb a dologban – nem veszi észre, hogy egy új proletárdiktatúrának veti meg az alapját. Aki ezt nem hiszi, jöjjön velem, bármikor elvezetem este a perifériákon olyan helyekre, ahol saját fülével hallhatja, amint az emberek arról beszélnek, hogy ki melyik lakást fogja magának rekvirálni vagy kifosztani.”
*Itt leginkább a középosztály korábban szocdemeket és kommunistákat támogató részéről van szó, akik a nyilas párt népszerűségének a csúcsán már átálltak a nyilasokhoz. Se a kommunizmus, se a hungarizmus nem úriemberek hobbija volt, amibe bevonták az underclass-t is, ez nem az SZDSZ esete a cigányokkal, ezek a mozgalmak alulról építkeztek.
-
“noblog
2008 június 7 @ 12:45Balagan, gondolod, ilyen egyszerű a dolog: nincs Trianon, nincs 2.vh?
A Szombat cikke nem annyira felháborító, csak kicsit butuska. Helyenként.”Trianon ÉS Versailles, és igen, így gondolom.
-
Ez a Szombat cikk szörnyű, de pontosan leírja a (sajnos) uralkodó mentalitást a magyar társadalomban Trianonnal kapcsolatban. Shadai posztját valahogy sokkal lelkesítőbbnek és helyesebbnek gondolom.
-
Afehad: hogy tótnak hívni a tótokat, oláhnak a románokat, lengyelnek a lengyelt németnek a németet és rácnak a szerbet józsef attilaa lepistizése lenne? nem! a legtöbb népnek van egy saját elnevezése, és ahogy a többiek hívják, már más eset. minket se sokat hívnak magyarnak.
a lengyeleket az egész világ polákvak hívja a középkorban vezető szerepet kapott törzsükről: mi a velünk szomszédos lendzsici törzs nevén emlegetjük őket. ilyen eset még európában a német, akiket hívnak germannak, allemandnak, tedesconak. mi németnek hívjuk őket, ők magukat dojcsnak mondják a tót szó lehet, hogy a gepidák önelnevezésének maradványa (!) az oláh a vlach-ból, ami megint csak egy természetes alakulás… ezeken kár aggódni! -
Mindenkinek nagyon jó és örvendetes lenne, de különösen a magyar zsidóságnak (!!), ha végre nem a szélsőséges törpepárt, az SZDSZ “jelentené” a zsidóság politikai hangját.
Ez a beírás, il. talán az egész webhely, ehhez biztosan hozzásegíthet egy picit. Szóval gratula.
És nem, nem, soha… -
Balagan, igen, láttam, hogy nem kizárólag Trianon – annak önmagában értelme sem lenne. OK, hidd, pedig dehogy.
-
Nemszadista, ez egy szadiste bejegyzés volt: fájó.
-
noblog, pontosabban szólva mi is volt az, ami fájt neked? Ami nekem fájt, azt megfogalmaztam: a mai Magyarországon az az erős látszat (függetlenül attól, hogy mennyire ténylegesen ez a helyzet), hogy a zsidóság politikai hangját egy kifejezetten szélsőséges kis pártocska, az SZDSZ adja meg.
Sajnos kifejezetten ritkán hall az ember olyasmi híreket, mint amilyen pl. a debreceni hitközség felhívása volt a “fekete vasárnap” előtt 2004-ben.
-
Ó, csak az, hogy itt, a judapesten még nem olvastam ilyen aktuálpártos szöveget, nem is hiányzott. Nem baj, egyszer azért kibírható. De fájt.
-
Mivel többszörösen is meg lettem szólítva – mint a belinkelt cikk szerzője – akinek az írása „butuska”, míg másokat csak felháborított, többeket meg egyenesen elborzasztott, Zsófi pedig (ez eléggé bizarrr!) szélsőjobboldali szponzoráció nyomait vélte felfedezni az írásomnak helyet adó Szombat működésében, kötelességemnek érzem azt, hogy az álláspontomat röviden kifejtsem, mielőtt a félreértések tömkelege hatalmasodna el a Judapest olvasói körében.
A trianoni békeszerződést a történelmi Magyarország szempontjából természetesen én sem tartom pozitív fejleménynek, triviális, hogy a területek elcsatolása maga után vonta a nagycsaládok kettéosztottságát, a nyersanyagbázis, a hagyományos kereskedelmi formák és útvonalak, stb. megszűnését is, hogy a magyar múlt eltörlésének román és szlovák kísérleteiről ne is beszéljünk.
Ugyanakkor, elsősorban, mint történész, másodsorban, mint magyar zsidó, elengedhetetlennek tartom azt, hogy ne a hagyományos magyar nemzeti (panasz és sérelmi)narratívában beszéljek/beszéljünk Trianonról. Ebből az is következik, hogy nyíltan kell diszkutálni arról is, hogy milyen állapotban volt Magyarország a trianoni békeszerződés előtt, milyen volt a demográfiai helyzet az Osztrák-Magyar Monarchiában, mi tette lehetővé „Nagy Magyarországot” és annak felbomlását. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy 1910-ben az erdélyi anyanyelvi „versenyt” a román nyerte, a lakosság, több, mint 55%-ának volt anyanyelve a román. Ez a román fölény – egész Erdélyre vetítve – a korábbi évtizedekben is megvolt.
Arról most nem is beszélnék, hogy abban a korban, amikor a különféle nemzetiségek a minél nagyobb terület megszerzésére törekedtek, milyen további veszélyekkel járt volna – éppen a demokratikus Magyarország megteremtése szempontjából – az, hogyha többségében nem magyarok lakta területeket próbálnak magyar politikai uralom alatt tartani. Ami demokratikusan nem lehetséges, az nem demokratikusan sem sokáig az.
Ráadásul veszélyesnek tartok mindenféle hamis nosztalgiát arra a korra vonatkozóan, amikor a magyar politikai uralom többnyire úgy valósult meg (nem mindenhol!), hogy a magyarságnak nem volt meg a számbeli fölénye vagy ha megvolt, az a nemzetiségi területeken – sokszor – a magyar zsidósággal együtt jött létre. Ezt az állapotot, amit egy, a magyar nemesi liberális-konzervatív elit és a zsidóság közti „társadalmi szerződés” alapozott meg, 2008-ban idealizálni és visszaálmodni, nem csak hogy anakronisztikusnak, de hamisnak is tartok. Anakronisztikus azért, mert a zsidóságnak a kizárólagos magyar nemzeti diskurzusban való felolvadásának a lehetőségét a zsidóellenes diszkrimináció és Auschwitz megszüntette. Ettől függetlenül, lehet újfajta kötőelemeket keresni, szükséges is, de ez semmiképpen sem lehet a hagyományos (nagy)magyar nacionalizmus, hanem csakis valamiféle újfajta, integratív és demokratikus nemzeti közösségben való hit és a határokon átivelő univerzális magyar kultura. Ezt az álláspontomat egyébként – történelmileg – egyfajta zsidó önkritikaként is értelmezni, hiszen a magyar zsidóság jó része az Osztrák-Magyar Monarchia korában magyar soviniszta volt és mélyen megvetette a nemzetiségieket. Tévedtek. Többszörösen is.
Még valamit, ami személyes: akik ismernek engem és az írásaimat, tudhatják, hogy egyáltalán nem vagyok elfogult a jobboldallal és pláne nem a konzervatívizmussal szemben, ugyanakkor azt sem várható el tőlem, hogy kritikátlan legyek a jobboldal mítoszaival szemben. A tradíció, a hagyomány önmagában értékes is lehet, de annyira nem, hogy válogatás nélkül reaktivizáljuk minden formáját. Például: a történelmi revizionizmus sehová sem vezető kiméráját dédelgetni pusztán azért, mert hagyomány, mert a baloldalon elvetik, vagy mert a kommunisták nem szerették, értelmetlen ostobaság, hiszen a baloldal is rendelkezik számtalan ügyben igazsággal. Az igazság nem oldalfüggő.
Ne felejtsük el azt, hogy a történelmi revizionizmus politikai erőltetése milyen tragédiákhoz vezette már Magyarországot. Ezeknek a történelmi tragédiáknak a tanulságai szintén fontos hagyománnyá kellene válniuk az országban. Olyanná, amely felülírja az ezeket a borzalmakat időben megelőző, de lehetővé tévő hamis Trianon-nosztalgiát. -
Szvsz ez a legkevésbé sem volt “aktuálpártos szöveg”. Elvégre egy 18 éves, az egész magyar politikai életet befolyásoló, ill. az egész magyar zsidóságot – annak külső megítélését és belső viszonyait is alapvetően érintő – jelenséggel kapcsolatban tettem ezt a megjegyzést.
-
Nemszadista, olvasgass itt egy kicsit. Még akkor is érdemes, ha blogen riasztó primitívségeivel is találkozol.
Talán shadai “szubjektív trianonozásával” kezdhetnéd. -
nemszadista,
rosszul látod. Ez egy bevett panel, de nem igaz. Innen tudnának mesélni jobbos zsidó srácokról és lányokról. Csak ennyi. És most inkább nem is megyek bele.
-
gabrillo,
Ez tökmindegy, én nem erről beszéltem, nem is tudom, hogy hogyan lehet ezt ilyen értelemben félreérteni/félremagyarázni. Amúgy természetesen én is ismerek jobbos zsidó magyarokat, barátokat. Az ő hangjuk (hozzám hasonlóan) nem hallatszik, max. néha-néha az ilyen kis látogatottságú internetes fórumokon, mert nem közéleti emberek és nem “médiabejáratosak”.
Szóval az eredeti megjegyzésem tökéletesen megállja a helyét, nehéz ezt vitatni. -
Gabrilo,
a balos/jobbos jelző mindenképp valamelyik párthoz tartozásban kell, hogy kifejeződjön? Na ugye, hogy nem. Ezért nem reagálás, amit nemszadistának írtál. -
Nem állja meg a helyét, de az teljesen közömbös.
A “kis látogatottságról” meg találsz adatokat. Sőt egy ideje a közéletben / mediában is ott van a judapest. -
Az SZDSZ hogy a halálba jön ide, ehhez a poszthoz? Szerencsétlen blogent meg miért fikázza mindenki? Csak azért mert más a véleménye?
Hogy visszahozzam ON-ra:
Tegnap a HVIM megtartotta a szokásos éves Trianonra emlékező felvonulását, mely a francia és szerb nagykövetség mellett az Egyesült Államokét is érintette.
http://szentkoronaradio.com/belfold/2008_06_06_trianon-2008-ban-emlekezes-es-jovobe-mutato-felvonulas-kepe-beszedek
Az a véleményem, h egy megemlékezés Trianonra minden évben kell, még ha azt egy kis szervezet szervezi is, így ott voltam én is. Viszont több nagy hibát vettem észre; az első és legfontosabb: én nem tudok kibékülni az ilyen rendezvényeken jelen lévő nyilasok (nagy) számával. Nullának kéne lenniük, ne lássak már Kitartás! Den Deutschen kommen pólós kopasz gyökereket, hát ha valaki nagyon elk*rta akkor az Szálasi volt.
Amivel szintén nem tudok kibékülni az a mocskos buzizás, meg aktuálpolitizálás volt. Miért kell ilyen szavakat használni egy ilyen megemlékezésen, h cionista lakájmédia. Teljesen függetlenül attól, h igaz vagy sem.
A renddel nem volt gond, a rendőrség tényleg tette a dolgát.
Összegezve: ha sok mindennel nem is értettem egyet, ilyen felvonulásnak szerintem létjogosultsága van, és a figyelemfelkeltő ereje sem kicsi. Betyárruhák tetszettek.
-
Ahhh, miért vagyok rendszerellenes? Pedig csak vissza akartam hozni ON-ra a kommenteket, ez az egyedüli bűnöm…
-
Ugyan, noblog, azért ne akarjad már pl. a judapest.org-ot az írott vagy az elektronikus sajtóhoz hasonlítani… És az Interneten is sokkal inkább a kivételek közé tartozik.
Például pont tegnap olvastam ezt: “A Fidesz bolsevik szervezeti alapú, kádárista programú, náci lelkületű párt”, “Egy a csapat Elektől Tomcatig” : Bächer Iván a hétköznapi antiszemitizmusról
http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=20844De igazán nem akarok szemetelni, milliónyi példát lehetne idézni a kertészimréktől és a bauertamásokig.
-
Már próbáltam rájönni mi lehet a rendszerellenes mögött, de az a három hozzászólás, amit eddig ki tudtam csikarni a szoftverből arra utal, hogy szimplán sorsol.
-
Kezd OFF lenni a dolog, bocsánat. A lényeg tényleg az, hogy a blogbejegyzés a magyar zsidóság 1 ici-pici kis lépése a helyes irányba.
-
Dehogy akartam. Addig jó, amig kivétel.
Azt hiszem, nem érted az idézett cikket sem. Tényleg panel vagy.
A “kertészimrék” – ezést meg kimondottan rossz néven veszem. -
Vegyed, kérlekalássan. Az igazság néha fáj.
Az idézett cikket pedig – tetszik vagy sem – teljesen jól értem, nincs szükségem külön magyarázatra, mint mondjuk egyeseknek Gyurcsány balatonöszödi beszédéhez.
(Remélem nem haragszik meg shadai az offolás miatt.)
-
Az igazság nem fáj. A más – jelen esetben a te – hülyesége sem.
Meg sem próbálnék néked bármit elmagyarázni, nem is tettem rá kisérletet. Mondandód nem csak off: közhelyekből rakosgatod össze nehézkes mondataid.
A bokacsattogtatás jól áll neked. -
Na, már nem rendszerellenes a posztot ON-ra visszahozni megkísérlő kommentem. Szóval JP vélemények a tegnapi dologról?
-
Jó, felőlem aztán nyugodtan képzeljed csak intelligensnek magadat… Ennek a “párbeszédnek” semmi értelme. Részemről ennyi, szervusz.
-
Sok Trianon van. Mást jelentett azoknak, akik 1920-ban itt maradtak, és akik a határokon kívül rekedtek, ezek között is mást jelentett nemzetiségük szerint. Mást jelentett a Kolozsvárott született (1890) Hunyadi Sándor, kiugróan tehetséges – mellesleg zsidó – novellistának és bizonyára mást jelent Bartis Attilának, a marosvásárhelyi születésű (1968), kiugróan tehetséges – mellesleg nem zsidó – regényírónak. Mást jelentett elemi iskolás nagymamámnak és osztálytársainak, amikor minden reggel elmondták a Hiszek egy I-stenbent. Mást jelentett az első bécsi döntés előtt, és mást a ’47-es párizsi békeszerződés után. Mást jelentett Kádár alatt (leginkább süket kussolást), és mást jelentett Kádár népi és urbánus ellenzőinek. Mást jelent annak, aki érintett, akinek a családja szétszakadt, akinek el kellett hagynia szülőföldjét, ha nem akart ott másodrendű állampolgár lenni. Mást jelent ma jobb és baloldalon. Mást jelent a Nagy-Magyarország matricásoknak.
Nekem egyszerre jelenti annak a történelmi traumának az átérzését, amit az ország nagy részének elvesztése jelenthetett a kortársaknak, jelenti újvidéki dédnagyapám áttelepülését „Csonka” Magyarországra (megalapozván ezzel családja túlélését), és jelenti a határon túli magyar kisebbségek etnikai megaláztatásait.
Mindezekkel együtt érzem és értem, hogy mire gondolt Soros György mamája. A „H” betűs, a rovásírásos, a nemzetiszín, az árpádsávos Nagy-Magyarország matricák ma egy szimbólumrendszer részei. A szimbólumrendszer használói erős sztochasztikus, szinte függvényszerű kapcsolatban állnak egy olyan gondolat(?)kör képviselőivel, amelynek valamilyen szintű antiszemitizmus rendszerint részét képezi.
-
Kedves nemszadista!
Most minden egyébtől eltekintve, van egy regény, amelyik olyan megrendítő szépséggel gyászolja 1956-ot, hogy meghatna, ha ismernéd. Ezt a regényt nem más írta, mint Kertész Imre, aki mellesleg a legragyogóbb holokauszt-regényt is, amit valaga írtak tán – magyarul. A mi nyelvünkön. Neki köszönhetjük Joseph Roth, Nietzsche, Wittgenstein nem egy fontos művét magyarul, neki köszönhetjük az egyik legeredetibb Camus-értelmezését a magyar kultúrának. Ezzel szemben mit vethetünk a szemére? Elég-é az, amit a szemére vethetünk, ahhoz, hogy kisbetűvel írjuk le a nevét?
Válaszod érdeklődve várom!
-
Kedves Levin!
A megfogalmazásod pontos. “Valaga”! Nevezzük freudi elszólásnak? Szerintem ugyanis olyan rosz, hogy pont oda való… Persze ízlések és pofonok.
Üdv:
R -
“Kezd OFF lenni a dolog, bocsánat. A lényeg tényleg az, hogy a blogbejegyzés a magyar zsidóság 1 ici-pici kis lépése a helyes irányba. :)”
De te ugye még véletlenül sem vagy antiszemita…
Hogy értsd, mielőtt hangosan hörögni kezdesz:
AZ öszödi beszéd (mert felhoztad) a magyarság szenvedélyes igazságbeszéde volt.Jaaaa, hogy azt ott nem a magyarság, hanem Gyurcsány mondta el?
Hát igen, ezt meg itt nem a magyar zsidóság, hanem shadai írta le.
A helyes utat meg hadd találja meg mindenki magának, lehet, hogy 175 fokos szöget zárnak be egymással a különböző helyes utak, nem? Még szerencse, hogy te tudni véled, mi a helyes út Magyarország lakosságának uszkve 1%-a részére. Én gyakran még a saját utamban sem vagyok biztos, nem hogy kijelentsem, 100ezer ember jó úton jár-e (és akkor olyan finomságokról nem is beszéltünk, hogy ebbe a 100ezer emberbe beletatartozik Bauertől kezdve, Kernen át, Donáth, Szabó György, DFT, Lovas István, Reiner Péter, szóval akkor miről beszélsz? Szerinted pl. Trianon kapcsán megegyezik Reiner Péter és Eörsi István véleménye? No ennyit a magyar zsidóság = szdsz-ről).
-
Kedeves Shadai
Erdélyi történész vagyok, az erdélyi zsidóság történelme talán az a szakterület, ahol a legjártasabb vagyok.
Vegyes érzésekkel olvastam bejegyzésed. Soros mama parafrazálása talán az egyetlen jó rész az egésszből… de az nem a tiéd. Na meg az, hogy Trianont mi zsidók szivtuk le a legjobban… de lehet ez sem a tied. Szomorúan észlelem a süket konzervati, ultrakonzervativ nyavajgos, féltéglával mellbeverős, jajistenemes diszkurzus mimetikus reprodukcióját soraidban. Ha a soraid között probálnák olvasni, akkor a k%rva románok anyázása lenne ott. Ne felejtsd el azt, hogy a Dél-Erdélyben “rekedt” erdályi zsidók 90% túlélte a Holokausztot. Mert a románok meggondolták magukat… Nem akarok a többi romániai zsidóról tárgyalni, mert minket most a Nagymagyarország érdekel, nemde? A te románozásod, úgy soraidban mint soraid között olvasva, arra utal, hogy egyaltalán nem érted mit jelent a 21. századi multikulturalizmus, a békés együttélés és az ebből fakadó optimizmus. Kinek akarod bebizonyitani (nem találom a k%rva hosszú i-t) hogy jó magyar vagy azátal, hogy még mindig a múltban élsz, pontosabban vissza-vissza jársz egy ki szentimentalista tripre? Mekkora igazságtalanság volt ez a Trianon… istenem… get the fuck over it, all of you!!! Ha odafigyelnétek arra, hogz mit is jelent igazábol az autodeterminizmus, természetes jogok, demográfiai érv… akkor végre rájönnétek arra, hogy Nagymagyarországot a mgyar anyák vesztették el a 18. és 19. század folyamán. Nagymagyarországot az ujdonsult Budapest (szivem szerint Judapest) mérhetetlen vonzása miatt veszitettuk el. Vagy veszitettetek el. (lol) A dualizmus kori Magyarország valójában egz multietnikus, multikulturális állam volt, de hozzá kell tenni azt, hogy mindez egy viszonylag agressziv magyarisitási politikával társult, amit a zsidóság nagyrésze nem érzett, ugyanis “jónéven” vette ezt, részt vett ebben a folyamatban, együtt élvezte ennek a folyamatnak a gyümölcseit… ahogy te mondtad, magyar lett. De, ha a többi etnikumot vizsgálnád, a kép nem ennyire romantikus. Itt Erdélyben most ok az urak… aki nem tudja ezen túltenni magát, az huzzon a p!csába Magyarországra. Elég sokan elhúztak. Mi itt maradtunk…és jól érezzük magunkat itt, otthon vagyunk. Ennek ellenére könnyes szemmel gondolok fővárosomra, Budapestre (Judapestre)… arra, hogy mennyire szép az a város… arra, hogy mi volt az a város…
Az erdélyi zsidóságra vonatkozó adataid rendkivul pontatlanok… ez van… nem tudhatsz mindent. Egy dolgot azért elszúrtál nagyon. NEM IGAZ, hogy az erdélyi zsidók nem beszéltek románul… 179.000 zsidó élt Erdélyben az 1930-as népszámlálás szerint, ebből 120.000-ren vallották anyanyalvüknek a jiddist vagy hébert (természetesen ebbe közrejátszott a román politikum magyarellenes politikája… minnél több erdélyi magyar zsidót “eltanácsolni”, megfélemliteni, rávenni arra, hogy ujraértelmezze asszimilációs múltját). A román közoktatási reform (1925) megtiltotta, hogy a zsidó iskolákban (ilyen is volt nállunk) magyar nyelven történjen az oktatás. Mitöbb, zsidó nemzetiségüek (!) nem járhattak csak román iskolába. De, sok erdélyi zsidó nem is tudott magyarul… több ezrével Máramarosban pl. A valóság az, hogy a zsidók itt Erdélyben jóval nagyobb mértékben képviselték azokat a késő-modernitás jegyeket, amelyek a 21. századi multi és interkulturalirást meghatározzák, mint pl. Magyarországon. Éppen Trianon miatt.
Ezek után, csak annyit mondhatok még, hogy kedves Shadai néha jó lenne egy-két könyvet olvasni, mielött ekkora fába vágod a fejszéd.
Sokkal szimpatikusabb vagy mikor nem magyarkodsz… én általában akkor szoktam mikor egyedül vagyok a mosdoban, a tükör elött, hogy senki ne lássa. Nem azért mert félek, hanem mert annyira intim érzés ez számomra. Tehát:FUCK.YOU.SHADAI
FUCK.YOU.TRIANONlegolaji
Klojzenburg -
muhaha
-
lám lám…
polgárpukkasztó pukkasztó lettem
ezt fogom ezután a tükör elött mondogatni
itt most egy nagyon korrekt filmfesztivál zárul, sok szar magyar filmmel, mint pl. a delta -
Levin!
Eredeti Nietzsche fordítást nem köszönhetünk neki, tehát olyat nem fordított Kertész Imre, ami ne lett volna már lefordítva, csak új fordítást.
-
Kedves Novák Attila,
csak helyenként, ahogy írtam is. A mai, 2008-ban érezhető örömet tartom túlzásnak a nemzetiségektől való megszabadulásra vonatkozóan Trianonnal … igaz, a “hamis nosztalgiázás” még nagyobb túlzás, sőt. Szóval sorry. -
legolaji: “Trianon… istenem… get the fuck over it, all of you!!!” majd pedig FUCK.YOU.TRIANON?? Ez a kettő hogy jön össze? Azt meg aztán egyáltalán nem értem, h egy erdélyi magyarnak hogy lehet ellenszenves Shadai írása…bármilyen szinten.
-
Azt gondolo msokan tudják, hogy a híres Teleki-térkép, amely az 1920-as béketárgyalásokon még Celemncau-t is elgondolkoztatta úgy állította elő a magyar töbséget, hogy mindenhol beleszámolta a magyarságba a shadai által említett erdélyi, és főleg kárpátaljai zsidóságot, lévén a Monarchiában az vallás volt, nem nemzet. Teljes joggal, hiszen a magyarországi zsidók döntő (95%?) többsége magyar anyanyelvű volt ekkor.
Kár hogy Teleki Pali bácsi ezt később már nem így látta… -
A jiddis anyanyelvűeket a németekhez számolta a Teleki térkép, márpedig a zsidóság jelentős része, Kárpátalján majd fele jiddis anyanyelvű volt. Ezt a Teleki térkép szépen mutatja is a kárpátaljai sárga foltokkal.
-
Reinmaker,
az A.J.-s bejegyzésedet tudod igazolni valamivel? -
petyának:én nagyon túltettem rajta, lehet átugrottam ló tulsó oldalára…
trianon drámák feldolgozására vonatkozóan én egy nagyon inkompatibilis erdélyi vagyok, ne törd sokat a fejed…nem fogsz megérteni.
valójában legtöbb erdélyi magyar szivéhez szól shadai irása… ezért rohantam annyira ki, a fakjuzás meg éppen ennek az ellentmondó helyzetnek a kifejezése.
otherwise, egyetértek veled abban, hogy ideje túltenni trianonon. másvalami kellene meghatározza a 21. század magyarországát. fuck.you.trianon.two.times.
love me two times… -
legolaji : Te egy román-zsidó vagy, aki tud magyarul (véletlenül)? jószándékból kérdezem, hogy kell-e az embertipológiámban új lapot nyitnom?;)
T.
meg még valami, az nem úgy volt, (régen voltak a törióráim) hogy Románia szerencsésen, jó időben tudott a másik oldalra állni, így végül a győztesek közé számíttatott, míg ez Magyarországnak nem sikerült. meg aztán van olyan is, hogy geopolitikai helyzet, itt a medencében állandó az átjáróház…. cáfolj meg, ha túl nagy blődséget mondtam volna…
mindenesetre tényleg felesleges siránkozni, de a megemlékezés jogát ne vitassuk már el…
-
Vagyis kicsit menteni szeretném a magyarokat (a népet, a szomszéd néniket és bácsikat), hogy védjem az olyan indulatoktól amikor a Soros-nénik habzó szájjal kiabálják, hogy bűnhődjenek csak! (IGEN, ez egy durva beszólás !!:))
Ha Románia mondjuk vesztes /gondolatkísérlet/ akkor ohne Erdély és Partium, és mondjuk a keleti részeket (Romániáét) büntiből hova csatolják? vagy a délieket?
no. én is kidühöngtem magam…
-
“legolaji : Te egy román-zsidó vagy, aki tud magyarul (véletlenül)?”
hehe, hatalmas, Tma!! (Tényleg úgy beszél egyébként…) -
Kis megjegyzés:
Kertész Imre Sorstalansága a Kádár-rendszerről szól. Oszt miután ezt egy interjúban elmondta, azóta nem is vannak oda érte egyesek. Pedig, pedig…
Szokásos gonoszságombul fakadóan csak szólok:))) -
Mégis miféle hozzáállás ez egy történésztől hogy “itt most ők az urak”.
Ember, 2008-at írunk, 21. század, Te meg lemaradtál valahol a 70-es években amikor a Erdélyi Magyarok egy része beletörődött hogy itt most ők az urak.
Mégis miféle elavult, feudális 20. század eleji megfogalmazás ez az Európai Unió és az autonómiatörekvések korában?
És pláne miért hiszed azt hogy minél dühösebb vagy shadaira annál több Romániai Magyar nevében beszélsz?
Ott nagyon sokan vannak akik soha nem ismerték el és nem is fogják hogy ott a románok az “urak”.
Ha neked ez a felállás tetszik akkor koszorúzd meg valamelyik soviniszta Magyar és zsidóellenes román politikus szobrát, meg csókolgasd össze a román csendőrség autóját, de ne felejstd el hogy Magyar nyelven írsz, egy olyan témában, egy olyan közösség nevében akik a mai napig kérlelhetetlenek a területi autonómia kérdésében.
Részemről Fuck you Trianon és fuck you románia, shadai pedig jól beszélt. -
gabrilo,
már megint mindenről a Kádár meg a Gyurcsi jut eszedbe. Ez már valami betegség… :D:D Ne idegeljed magad a komcsikon és neokon maszopossá vált egykori komcsikon, mert pszichoszomatizálni fogsz.
-
Tet: “A „H” betűs, a rovásírásos, a nemzetiszín, az árpádsávos Nagy-Magyarország matricák ma egy szimbólumrendszer részei. A szimbólumrendszer használói erős sztochasztikus, szinte függvényszerű kapcsolatban állnak egy olyan gondolat(?)kör képviselőivel, amelynek valamilyen szintű antiszemitizmus rendszerint részét képezi.”
Ez épp az a fajta általánosítás, amit ugyebár a zsidóságra használva sokan kikelnek magukból (hogy zsidóság =/= SZDSZ, ha most nem a tényleg antiszemita, hanem az egyéb általánosításokról beszélünk).
Nem mondom, hogy az antiszemiták nem nagyobb arányúak ebben a rétegben (de az ortodox kommunisták között is!). Viszont van ilyen szimbólumokat használó zsidó is, antiszemitizmus nélkül. Meg sok olyan erélyesen nacionalista magyar, aki nem viseltetik előítélettel a zsidók ellen – magamat is ide sorolnám.
Az ilyen általánosítások veszélye, hogy az árpádsáv mögött esetleg nem látod meg az embert, aki semmi rosszat nem akar neked. Meg fordítva ő se, ha dávidcsillagot hordasz.
-
Az antiszemitizmus a radikálisok között is háttérbe fog szorulni záros határidőn belül.
Butaság azt gondolni hogy az MSZP-ben Izraeli kettős állampolgáros tevékenykednek akik a zsidó világhatalmi törekvések értelmében tönkreteszik Magyarországot.
Nem. Az MSZP-ben hülye, ostoba Kádárista barom Magyarok ülnek akik lopnak mint a gép és közben néha megpróbálnak valamit tenni is de ehhez sem elég lelkiismeretük sem elég bátorságuk nincs.
A Holocausttagadás egy más tészta. Ebben a témakörben még rengeteg csatát meg kell nyernünk. Remélem hogy nem az lesz a vége hogy a Holocausttagadás széles körben elterjed, és fű alatt természetes lesz hogy nem hiszik el az emberek, hanem inkább azt hiszik hogy a zsidók ebből akarnak tőkét kovácsolni.
Mindenesetre ez még nem egy lefutott meccs, és azt se mondanám hogy jól állunk. Nincs más megoldás mint ringbe szállni a holocausttagadókkal, és akármennyire mocskos munka is ez, vitába szállni velük tényekkel. Lehet hogy eközben borzalmas sebeket tépünk fel, de inkább így legyen minthogy mégjobban elterjedjen hogy a Nácik nem is akarták, és semmiféle bizonyíték nincs, és valójában nyilas ruhába öltözött zsidók lötték fejbe egymást a duna parton…
Muszáj lesz megküzdeni a holocausttagadókkal. -
Kedves Nagy Levin!
Kertész egy legfeljebb huszadrangú írócska, akit politikai okokból nyomatnak. Aki a Sorstalanságot a magyar irodalom csúcsteljesítményei közé sorolja, az vagy erősen elfogult politikailag vagy nagyon sznob.
Az ilyetén való említését pedig jól ismert közéleti tevékenységéért kapta, hiszen olyan remekül belesimul a hiszteroliberális tájképbe, mint akármelyik SZDSZ-es bozótharcos.fhb: Jó, persze, rendben: antiszemita vagyok. Mindjárt megyek sörözni és lehet, hogy ezt is – megint, talán már tucatszorra -, megbeszélem a véralgebrailag érintett barátommal. Bár ez már olyan unalmas téma és általában csak akkor kerül elő, ha már a csajokon se tudunk mit tárgyalni. Te meg örüljél itt, hogy most aztán jól megmondtad nekem. Sajnálom, ha ez hiányozna nekem, akkor nem jönnék erre az érdekes honlapra: erre ott az Index fóruma, garantált moderátori ellenszéllel.
-
fhb, még 1 utolsó szó, mert azt hiszem mégis sikerült kicsit felhúznom magam (ne örülj, nem annyira!): Te teljesen szándékosan forgatod ki a szavaimat – sokszor tapasztaltam már ilyet -, és bár tudom, hogy az ilyenekkel semmit sem lehet és nem is érdemes semmit sem kezdeni, de a tény kedvéért: Én azt mondtam, hogy a Kertész-, Konrád-, Bacher-, stb. félék határozzák meg jelenleg a magyar zsidóság politikai arculatát. Ez meg elég nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy ne tudnám, hogy a magyar zsidóság (is) sokszínű.
-
A Sorstalanságot politikailag “elfogulatlan”, köismerten jobboldali figurák is csúcsteljesítménynek tartják: Szirák Péter (monográfiát írt róla), Ács Margit (az első értő tanulmányt), Szörényi László, Szegedy-Maszák Mihály. Elég elismert irodalomtörténsézek és jobbosok mindnyájan. És még igen sokan mások. Politikai okokból nyomatják, nyilván, a német kiadók, a Svéd Akadémia is, hogy részt vegyenek a magyar politikai belharcokban, mert nagyon érdekli őket. A rajongó német kritikai élet is. Esterházy Péter és Nádas Péter, akik – felteszem – huszadrangú írócskák szintén.
Ezzel szemben van a Te megfellebezhetetlen ítéleted, amit az támaszt alá, hogy azt mondtad, hogy. Az ő Kertész jelentékenysége mellett szóló érveik olvashatóak nyomtatásban. Ez nem perdöntő, ilyen esetekben semmi sem perdöntő, de azért a bizonyosságnak ezt a fölényét semmi nem indokolja. Az meg, hogy mindezen urak csak azért ítélhetik meg másként Kertészt, mert sznobok vagy libsik, olyan elképesztő, hogy na. Én tudom, bizonyosan és kétségbevonhgatatlanul az igazságot, aki máshogy ítél meg esztétikai kérdéseket, az aljas vagy – jó esetben – hülye. Még szerencse, hogy Te nem vagy elfogult.
Kedves Zsófi!
Ami Attila hozzászólását illeti: nemzetiségi elnyomás volt, ezt állítani nem csak akkor lehet, ha a kuruc.info pénzeli az embert, hogy ellenszenves, jól utálható, nemzetietlen zsidó legyen. Ezt állítja Bibó István is például. Őt bizonyosan nem a kuruc kérte meg erre. Attila cikke szerintem stilárisan problémás, valóban, a cím például, látszik, hogy bosszankodott, amikor írta és nem figyelt eléggé a stílusára, így bizonyos mondataiból hiányzik az empátia. De sok valódi problémát felvet, például a nemzetiségek kérdésében. Ezeket meg kéne tárgyalni szerintem, ha már így összejöttünk. Ablonczy Balázs (a postban linkelt, gyönyörű holocaust megemlékezés szerzője) idézi egy fontos, Trianont övező mítoszokról szóló tanulmányában Ravasz László Református Életet: ” Trianon ellen az tesz a legtöbbet, aki a legtöbb hazugságot irtja ki a magyar életből és a legtöbb igazságnak szerez érvényesülést”. Ablonczy maga azt írja: “Önmagukban akár mulatságosak is lehetnek a fenti legendák. Történeti tudat alkotóelemeként azonban inkább ártanak, mert elterelik a figyelmet Magyarország felbomlásának-felbomlasztásának okairól és teljessséggel kiiktatják az önreflexiót”. Ezért kéne megbeszélnünk ezt a problémát, Shadai szép írásának – szerintem – homályban hagyott részét. Mit gondoltok?Blogen: de hasonlítsd össze a két fordítás színvonalát. (Minden általam hallott Nietzsche-filológus szerint nagyszerű a Kertészé, gyorsan hozzáteszem, vannak jobbosok is köztük, hogy ne tűnjek politikailag elfogultnak, ezt, úgy tűnik, mindenhez hozzá kell tenni).
-
Sincs semmi gond Fülep fordításával, a legjobb magyar Nietzsche fordítások egyike.
-
Újra szeretnék valamit leszögezni, mint amolyan erdélyi-felvidéki-debreceni-judapesti “keverék”, hogy trianonban nem egyszerűen a régi magyarországot, hanem az eu előképét, a sok tekintetben a modernizálódás legjobb útján haladó dunai monarchiát bomlasztották fel a nacionalimus több nemzetből verbuválódó faszkalapjai egy húszéves fegyverszünet által. és ezzel valóban a zsidók jártak a legrosszabbul (gyakorlatilag).
ez a konglomeráció néhány évtizeden belül elvileg helyreállhat. de ugyanígy fejre is állhat. szerencsémre én az utóbbit már aligha fogom megérni.
fülep 1900 táján és egészen fiatalon fordított és kommentált nietzschét, ezzel együtt a modern magyar művelődéstörténet legrokonszenvesebb alakja. ha volt valaha példaképem, akkor ő volt az
kertésznek nem minden könyve olyan pompás, de a sorstalanság igen. a magyar nemzet főszerkesztőhelyettese, kristóf attila óvatlanul elolvasta, és mivel színvonalas fickó, áradozó kritikát írt róla lapjában. semmilyen hatást nem keltett… kertészt egyébként inkább nyomatja a zseniálisan szervező feleség, mint a politika.
spíró györgy – kertész egyik felfedezője – nemrég arról beszélt, hogy a “szarból jövő mélymagyarok” vers 1980 táján nem a jobbosokra, hanem az mszmp vezetésének “népi” balfasisztáira vonatkozott (friderikusz-műsor). ez a mondat is úgy elszállt a levegőbe, mint kristóf attila pozitív kritikája a sorstalanságról.
fülep lajos… a nietzsche-fordítás a legkisebb cselekedete. ha van ember, akinek az emlékét nem lehet elégszer idézni, akkor az ő volt. akár még zsidó vonatkozásban is, hisz amúgy mellékesen tudott héberül is, és lebonyolított egy zsidó temetést a faluban, ahol református lelkész volt a húszas években. (és ki is túrta a falu gazdagabb népe, részben ezért…) -
kedves vasika,
dávid ferenc tudtommal beérte azzal, hogy az unitáriusok főalakja lett. aki a katolikusból indulva luteránuson, kálvinistán és unitáriuson át végül szombatos lett (és eltűnt a század homályában) az heltai gáspár író és könyvkiadó volt.
a szombatosság emlékének egyik idézője (talán már említette valaki) a rajongók című regény szerője volt, kemény zsigmond a xix. században. a század végén a mozgalom úrja feltámadt, megint lettek zsidó székelyek, akik végül többnyire a holocaust áldozatai lettek, falujuk (bözödújfalu) pedig a ceausescu-féle modernizációé. egy tó mélyen nyugszik. -
Lelkész,
hiába mantrázod, nem nekem jutott eszembe, hanem Kertész Imrének. Ez van. Utána nem is ajnározták már itthon sokan. Így járt.
-
Te meg úgy jársz. Kertész ezt mondta:
“-Sokakat meglepett, amikor azt mondta, a Sorstalanság a Kádár-rendszerről szól.
-Olyan volt nekem a Kádár-rezsim, mint Proustnak a Madeleine nevû ostya, amelynek íze emlékeket, érzéseket csalt elő belőle. Tizenöt évesen nem nagyon értettem mindazt, ami a koncentrációs táborban történt velem. Egy ideig úgy gondolkodtam auschwitzi emlékeimről, mint a katonák, akik harci kalandjaikat mesélik. Aztán egy rövid időre elraktároztam magamban a dolgot. És kellett a Rákosi-rendszer, majd az 1956-os forradalom és nyomában Kádárék világa, hogy az élmény ismét feltámadjon bennem a maga valóságában. Rákosiék alatt közelről láthattam a terrort, hogy hogyan lesznek az emberek mások, mint akik valójában. Hogyan fordulnak ki önmagukból, és amikor a forradalom ennek véget vet, vagy nem tudnak, vagy nem hajlandók önmagukra ismerni, esetleg valamilyen hazugságot eszelnek ki korábbi metamorfózisuk magyarázatára. A felkelés leverése után pedig kialakult az alkalmazkodás kényszere, és megláthattuk, hogyan lehet az embereket egymás ellen kijátszani: hogy a túlélés milyen kompromisszumokkal jár. És visszaemlékezve Auschwitzra, sok mindent megértettem. Megértettem azt a “könnyûséget”, ahogy elbántak velünk. Odalett a remény, az emberek élete. Maradt a legtermészetesebb emberi vágy, hogy a holnap egy kicsit jobb legyen, csak ezt a napot bírjuk ki még. Megvilágosodott előttem, hogyan lehetett e vágy ébresztésével embereket becsalogatni gázkamrába és terrorisztikus rendszerekbe. Az emlékek felidézésében segített többek között, hogy megtaláltam egy cseh könyvet, amelynek az volt a címe: Halálgyár. Fotók voltak benne, amelyeket egy SS-tiszt készített a birkenaui rámpán a máramarosi magyar transzportról, és a sorozatot – mivel a tisztet vélhetően áthelyezték – Dachauban találták meg. A fényképeken emberek láthatók, ahogy megérkeznek a lágerbe. A nők arcán mosoly, a férfiakén készség. Ez volt a kiindulópont, amely megértette velem a Kádár-rendszer természetrajzát is.”
A Magyar Nemzet hisztijét inkább nem idézem, olyan rossz. Az ÉS sem marad el mögötte. -
Továbbra is fentartom azt a nézetemet (stilárisan is), hogy Magyarországnak örülnie kell, hogy a mai területén nincsenek nagyszámú nemzetiségiek. Ez a véleményem nem valamiféle, a területi csatolások iránti kárörvendésen alapul, hanem valós tapasztalatokon. Elég, hogyha szétnézünk déli szomszédaink körében, ahol a titóista Jugoszlávia felbomlása után a nemzetállamok posztkommunista-nacionalista elitjei vezetésével és különféle manipulációs eszközökkel is, etnikailag egységes nemzetállamokat hoztak létre erőszakkal. A vegyes területeken etnikai tisztogatásokat hajtottak végre, hogy nemzetiségileg homogén területeket hozzanak létre. Ezek mindenhol tömeggyilkosságokkal és vérfürdőkkel jártak együtt és ugyanúgy újra kellett építeni a hagyományos gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, mint ahogyan Magyarországnak – Trianon után. Minimális jelleggel ezt (a második világháború végén, közvetlenül) az etnikai cleansing politikáját a szerbek és a románok is elkövették pár helyen Erdélyben és az Újvidéken – bár ez akkor csak szimpla bosszúnak volt minősíthető, nem másnak.
Éppen ezért arra kell törekedni, hogy a határontúli magyaroknak biztosítsák az alapvető nyelvi és kulturális jogokat, ám ezeket le kellene választani a határrevízió felvetésétől, mert ha nem ez történik, még ezeknek az alapvető jogoknak a biztosítása és megvédése is óriási problémákat fog okozni. Tudom azt, hogy a revíziós elképzeléseket ma csak marginális csoportok képviselik az országban, de a nagy politikai erőknek nagyon vigyázniuk kell, nehogy káros és felesleges illúziókat keltsenek a fiatalok körében, akiknek a gondolkodásába (érthetően) nem ívódtak bele a közel-és a távolmúlt keserű történelmi tapasztalatai, akik nem voltak katonák és akik a militarizmusban vonzó és korlátlan lehetőséget látnak – politikai eszközök elérésére. -
noblog,
így van, ez az az interjú.
-
Nincs minek örülni. Mégha egy jugoszláv típusú véres polgárháború során kellett volna felbomlania a történelmi Magyarországnak akkor is nagyságrendekkel jobban jöttünk volna ki belőle. Mert a polgárháború frontjai és ebből adódóan a végső határok a nyelvhatárok körül lettek volna és nem mélyen a magyar nyelvterületen belül, ez pedig azt jelentette volna, hogy Temesvárért, Nyitráért, Kolozsvárért harcolunk és Pozsonyt, Kassát, Munkácsot védjük.
Olyan iszonyatos áron lettünk homogén nemzetállam, amilyen áron nem érte meg.
-
Attila, ellentmondásos, amit írsz.
Ha nekünk jó az, hogy nincs érdemi kisebbségünk, mert
“Elég, hogyha szétnézünk déli szomszédaink körében, ahol a titóista Jugoszlávia felbomlása után a nemzetállamok posztkommunista-nacionalista elitjei vezetésével és különféle manipulációs eszközökkel is, etnikailag egységes nemzetállamokat hoztak létre erőszakkal. A vegyes területeken etnikai tisztogatásokat hajtottak végre, hogy nemzetiségileg homogén területeket hozzanak létre. Ezek mindenhol tömeggyilkosságokkal és vérfürdőkkel jártak együtt”
(ami egyébként teljességgel igaz leírás), ugyanakkor arra vágysz, hogy
“ezért arra kell törekedni, hogy a határontúli magyaroknak biztosítsák az alapvető nyelvi és kulturális jogokat, ám ezeket le kellene választani a határrevízió felvetésétől, mert ha nem ez történik, még ezeknek az alapvető jogoknak a biztosítása és megvédése is óriási problémákat fog okozni.”
akkor meg kéne válaszolnod azt a kérdést, hogy az erre alapuló magyar politikának milyen eszközök állnának a rendelkezésére?
Ha a revíziót teljességgel kizárva feladjuk: a fenyegetés (akár a kisantant magyarellenes igazságtalanságai elleni erkölcsileg jogos kemény fellépéssel, nem okvetlenül katonait értve alatta) üressé válik. Kölcsönösségi alapra sem helyezkedhetünk, hiszen nálunk nincs olyan kisebbség, akivel való bánásmóddal viszonozhatnánk a magyarellenességet. Ugyanakkor magad is elismered, hogy masszív atrocitásokkal éltek a szomszédok (és teszik ezt máig is, lásd délvidéki magyarverések).
Nincs olyan módszer, amivel kellően agresszív nacionalista szomszédokat kordában lehetne tartani. A megalázkodós-semmit se kérőst próbáltuk pár évtizeden át. Hát, szerintem nem jött be…
-
NA,
szerinted én marginális vagyok?Be fogom hívatni a szüleidet!
-
Tölgy,
maga marginális.
Aztán ne mondja, hogy én nem szóltam!
-
Kedves Shadai,
Nem éppen. A cionizmuson belül – mint azt magad is jól tudod – számtalan irányzat létezik, a zsidó-arab közös államról beszélő szélsőbaloldaltól a nagy Izraelről beszélő jobboldalig s én ebben centrista vagyok.
Most arról nem beszélnék, hogy a történelmi körülmények figyelembe nem vételén túl már csak azért is sántít a hasonlatod, mert a palesztinai felosztás ellen érvelni 1948-ban, magának a zsidó államnak a lehetőségét tagadta volna, én pedig csak a racionális állam mellett érvelek, amelyet egyébként nem lehet nagyszámú, az állam létében és fennállásban nem bízó nemzetiségiekkel – egyszerre. Ezt a törvényszerűséget az ENSZ felosztási terve is elismerte, amikor homogén területeket jelölt ki a létező arab és zsidó állam számára.
Nagy-Magyarország tagadása tehát, példáddal ellentétben, nem Magyarország területi és állami egységének tagadását jelenti, csak a racionalitás győzedelmét a jobboldal mitoszaival szemben. Azt az önkritika nélküli mitológiának a tagadását, amelyet egyébként cikkeddel te is táplálsz. -
Kedves Molnárgörény,
Félreértesz, én nem állítottam azt, hogy a magyar politikának meg kellene alkudnia vagy hogy nem kellene erőteljesen képviselnie a határon túli magyarok érdekeit, pláne, hogyha erőteljes helyi nacionalista-soviniszta nyomásnak vannak kitéve (mint újabban Szlovákiában). Erre vannak nemzetközi fórumok, a diplomácia megannyi eszköze. Hogy ki hogyan él vele, az megint egy más kérdés. Valószínű, hogy a puha és a kemény diplomáciát együtt kellene alkalmazni a cél érdekében, mert sem a teljes szervilizmus, sem a totális keménykedés kizárólagosan nem segít. Az utóbbi például a Kis-Antanthoz hasonló formációkat is előhozhat, amely senkinek sem szolgálja az érdekeit.
Vége az ingázásnak, az Online Kaszinó Játékok elszállítja a hamisítatlan kaszinóélményt minden szerencsevadász otthonának kényelmébe és biztonságába! Ha szeretne hatalmasakat kaszálni és a óriási bónuszokat bezsákolni, akkor tekintse meg részletes kaszinó bemutatóinkat, és találja meg az önnek tervezett online felületet! Felhozatalunkban több olyan kaszinó, mint a Librabet bónuszainak elemzése szerepel, melynek (és még több másnak) nem csak számítógépes, de mobilos kaszinó felülete is létezik. Oldalunkon nem csak internetes kaszinókról tájékozódhat, de tudomás szerezhet, hol játszhatja kedvenc kártyajátékait és nyerőgépeit. A kínált oldalak legtöbbjében rábukkanhat a legjobb slotokra, de ha például csak a Piggy Riches online verziójával szeretne játszani, arra is van megoldás: Megkeressük ön helyett, hol lelhet rá erre, és még sok más játékra. Mivel csak a legjobb kaszinókat ajánljuk, ezért természetesen csak a legjobb és legmegbízhatóbb fizetési módszerekkel találkozhat, mint például a Paysafecarddal és bónuszaival. Találja meg velünk az önfeledt szórakozás kiapadhatatlan forrását!
lelkesz
shadai,
valami hasonlót gondolok én is, remek bejegyzés, köszi.
Király Rák
Az ilyen írások miatt szeretem a JP-t
zsófi
Trianon nagyon sokkoló fájdalma a magyar társadalomnak, akár kimondja, akár nem. Nagyjából csak a szélsőjobb mondja ki, meg még ezzel együtt sok mást is..
Fájdalmas és igazságtalan. És mostanában már abszolút visszavonhatalannak tűnik, nem csak a világpolitikai helyzet miatt, hanem mert pl. Kolozsváron 80%-os, Nagyváradon 70%-os, és most már Marosvásárhelyen is 50%-os a román lakosság. Maholnap csak a klasszikus Székelyföldre mondhatjuk, hogy a magyar kisebbség dominál. Onnantól kezdve a Justice for Hungary pólók okafogyottá válnak. A román lakosú városok Magyarországhoz csatolása nem “justice”. Marad a kultúr, sokszínű EU-ban való hit, jelképes határokkal, de ahhoz még szomszédaink annyira nem nőttek fel. Persze mi sem.
A legfájdalmasabb Trianonban az, hogy tulajdonképp sorozatos rossz döntések eredménye. Pedig 90 éve játszuk a világ ártatlan és súlyosan bántalmazott áldozatát. A bántalmazott igaz, az ártatlan nem. Nem nézünk szembe a tévedéseinkkel. Elb..sztuk, és ami még rosszabb, meg sem próbáltuk visszaszerezni. Csak Hitler révén, de azt inkább hagyjuk.
:(:(:(:(
zsófi
a “meg még ezzel együtt sok mást is..”-t persze pejoratív értelemben gondoltam…
Tehát amit a szélsőjobb kimond, azon mindig ott van a három réteg szar, ezáltal kevésbé legitim, függetlenül a tartalmától.
gabrilo
Remek post. Ez megint igazolja a JP-vel kapcsolatos “pozitív előítéleteimet” :))
Amúgy ajánlom Oli bácsi reakciós postját. Illeszkedik ebbe a képbe.
Ekezetlen
Fontos megjegyezni “multi-kulturalis”, azaz, tobb nemzetiseg egyuttes “unioja”. Ugy is lehetne mondani hogy az USA elo- modelje. Sajnos a sovinizmus mind a magyar es mind a nem-magyar oldalrol tonkretette es tovabbra is lehetetlenne teszi hogy valaha ilyen alakuljon itt Kozep-Europaban.
Azt is fontos azert megjegyezni, hogy az atlagos gondolkozassal ellentetben, nem mindenki beszelt “magyarul” es nem mindenki ugralt sem azert hogy “Attila leszarmazottja” de a napjaikat sem azzal toltottek hogy szamoljak hogy hany cigany lakik itt, meghogy Amerika mit gondol errol vagy arrol.
Az europai-unio szeritnem egy oriasi nagy csalodas. Emlekeztek a Pal-utcai Fiukra? Na ez az “EU” is igazabol nem tobb, mint egy gitt-rago egyesulet. Egyutt ragjuk a gittet egy kijelolt napon es helyen es ezzel mutatjuk ki, hogy mekkora “baratok” vagyunk.
Magyarul, semmire nem jo, csak arra hogy valakik megint megdumaljak hogy mi jo neked vagy nekem, anelkul hogy megkerdeznek vagy eppenseggel ideutaznanak es sajat szemeikkel latnak, hogy mi is van.
A megoldas:
-Az europai Uniobol kilepni (be sem kellett volna), es a “western” orszagokat nem figyelembe veve, azon dolgozni hogy a szomszed orszagokkal valo kapcsolatokat erositeni es egy oldalra juttni vegre arrol hogy merre hany ora. Kit erdekel az, hogy a nemetek vagy a franciak, vagy eppenseggel az amerikaiak mit gondolnak, mikor a szlovak vagy a szerb a hajunkat cibalja, a roman meg probalja bizonyitani a “Dacia” elmeletet es terjeszkedik a propagandaval, mikozben utalkozva nez a magyar hatarvonalra?
Undorito, es visszataszito maffia brigad aki most iranyitason van sok orszagban,(igen, Magyarorszagon is) es aki le akarja valtani az sem kulonbozik sokban. Egyik kutya a masik eb.
Igen, Trianon elotti Magyarorszag nagyon jo volt, es Trianon fajni fog mindorokke, de nem szabad a multban elni. Inkabb azt kellene nezni, hogy hogyan tovabb, igy megszabdalva is, lehet es kell a jovorol beszelni, mint lehetosegek es jobb elet, de ha mindig csak sirankoznunk es a regi jo dolgokrol bubanatosan almodozunk, akkor jobb ha mar ma kiassuk elore a godrot magunknak, mivel olyan mindegy nem? Egyszer ugy is meghalunk, barmennyire is szeretnenk halhatatlanok lenni.
Afehad
Kivételesen egyetértek nagyjából a posttal (és nagyon jó az első képaláírás!); ami nincs hangsúlyozva, pedig lényeges kérdése a mai megközelítésnek, hogy szellemi vagy zsidó Nagy-Magyarország ide vagy oda, a terület-visszacsatolások a bécsi döntések által a zsidótörvényekkel, és így a Soával voltak összekapcsolva. Innentől kezdve lejáratta magát az ügy.
zsófi: Az elcsatolt területeken soha nem volt többségben a magyar etnikum, leszámítva valóban a székely enklávét, aminek autonómiát tüstént, de a többit inkább hagyni kéne. A városok – Kolozsvár, Marosvásárhely, Máramarossziget (ez utóbbi csak a zsidóknak köszönhetően; itt relatíve a zsidó volt a legnagyobb arányú vallás amúgy – utána az ortodox keresztény – románok, ruszinok, ruténok -, mondanom sem kell) stb. – magyarok voltak, egy elitista polgári kultúra képviselői (aki fel akart emelkedni, magyarrá kellett válnia, kötelező jelleggel), de a falu román volt, mint a huzat. A felvidéki részeknek csak a legdélebbi csücske, a Csallóköz volt magyar (és ma is az), a többi sose. A nemzetiségi politikáról meg jobb nem is beszélni: ez a legkevesebb, ami történhetett. És a magyar etnikum szempontjából nem történt akkora elcsatolás se – túl van misztifikálva, és a lelki trauma akkora hatású volt, hogy a szellemi nagyságra való képességet is elvette. (De vajon miért volt lételem a szellemi nagysághoz más népek elnyomása és a térségben való dominancia? Vagy ha ez természetes emberi igény (bár aligha túl civilizált), nem természetes igény-e a szomszéd népek szabadsága is? Ha megértjük József Attilát, hogy szar volt neki, amikor Pistinek szólították Öcsödön, mert olyan név, hogy Attila, nincs, nem volt-e szar a szlovákoknak, hogy tótoknak hívták őket? A románoknak, hogy oláhoknak, a szerbeknek, hogy rácoknak?)
Ekezetlen: ez az ország soha nem volt az USA előmodellje, sohasem volt unió. Más népek nemzeti fölényen alapuló elnyomása folyt. Az EU gittegylet, de még mindig jobb, mint az ENSZ, ami meg sóhivatal. Példát vehetne a Fővám térről, ahol a sóház épületében azóta a Közgáz egyik szárnya van.
Shadai: és nem akarok rosszindulatú lenni, de Nagy-Magyarországon volt az utolsó európai vérvádper is, ha teljes képet akarunk adni…
Loxon
Ez igen, egy ilyen véleménnyel már lehet valamit kezdeni.
Azt azért hozzátenném, hogy az a bizonyos “metafizikai transzformálás” számomra részben megdől a cionista aktivitás láttán, hiszen – ha történt is ilyen transzformálás bizonyos esetekben – a cionizmus lényegében nacionalista és irredenta, s a siratófalnál állók valójában a trianoni kereszt alatt sírókhoz hasonlatosak.
Magam részéről a nemzetállam szűkös koncepcióját valamiféle lefejezettségnek tartom (vö. szavaiddal: “Trianonnal szűnt meg ez a multikulturális állam és helyébe hirtelen egy homogén etnicitású nemzetállam lépett”). Ugyanakkor szűkösnek látom a zsidóság választottság-koncepcióját is – elnézést, ha valaki számára e véleményem szentségtörés –, amely újfent tükörképe a szűkösen birtokolt nemzetfogalomnak. Mindemellett személy szerint a Monarchia világát az USA-hoz (valamint a jelen EU-hoz) hasonlítani teljes félreértésnek gondolom. A “multikulturalitás” a Monarchiában mást jelentett. Világos határok jelölték ki a kultúrák helyét, és az egész nem “regionális”, hanem hagyományos jelleget öltött.
Ilyen keretek között látom annak értelmét, hogy valóban jól értsük: “Semmiképp sem a revizionizmus szándékával, de azt lehet mondani, hogy Nagy-Magyarország nem veszett el. Nagy-Magyarország ugyanis leginkább egy mentális állapot, egy érzet: egy habitus. Re-konstruálhatjuk?”
Dolgozunk rajta. Szándékoltan álmodozunk, és szándékoltan vetjük fel nem egészen megvalósult, nem egészen kikristályosodott koncepciók továbbgondolási lehetőségét:
http://konzervativok.blogspot.com/2008/05/monarchiai-szp-napok-plusz-kt-tredk-egy.html
http://konzervativok.blogspot.com/2008/05/mi-lett-visegrdi-hrmakngyek-illetve-az.html
Roland
kol hakavod, ez post a javából, nagyon jó, el vagyok ájulva, kellemessé tette ezt az esős szerda éjjelt:)
zsófi
Fura, de AZT az illusztrációt most vettem észre.:)
“Az illusztráció nem provokáció”.
Azért szerintem viszont fogjuk látni a kurucinfón…(Mármint azok, akik nem tartják be a fogadalmukat:)
mishmesh dorka
Nincs mit hozzátenni, köszönjük ezt az írást.
blogen
Ugyanez igaz német vidékre is. A német identitású zsidót, aki legnagyobb számban Ausztriában élt, Ausztria Magyarországnál is nagyobb arányú szétszaggatása tette kissebbséggé az immár németté vált csonkaausztriai társadalomban. Ausztriának a Monarchiában éppúgy szüksége volt a német zsidóra Ciszlajtániában, mint nekünk a magyar zsidóra Transzlajtániában. A leopoldstadti zsidó idegenségét a németségen belül a Monarchiában még csak csekély számú -ám annál hangosabb- ausztriai nagynémet nacionalista hangoztatta. Az ő hangjuk is csak akkor fog érvényesülni, amikor a birodalom hijján németté válni akaró ausztriai és anyaországi német nemzetállamban a zsidók egy a többségi társadalom számára immár nem -elsősorban a pánszlávizmussal szembeni- szövetségesként megjelenő a többséget erősítő csoportból, egy a német többségtől különböző kissebbséggé válnak.
Rainmaker
Én sokat gondolkodtam mostanában azon, hogy a történelmi Magyarország bizonyos értelemben a mai USA-hoz hasonlít. Elsősorban azért, mert mindkettő soknemzetiségű. Persze a párhuzam ennyiben nem merülne ki, lássuk pl. az USA zászlót
drc
ez a párhuzam a zászlókkal nem feltétlenül áll. az Árpád-sávos zászló ugyanis a középkoi magyar állam jelképe volt, míg a piros-fehér-zöld trikolór az, ami a reformkorban a modern polgári értékek és a haladás jelképévé vált.
(ígyhát aki az Árpád-sávos zászlót indentitáskifejezésnek választja, az a középkori Magyaroszágra “szavaz” (vagy a nyilasokra szintén errefelé identitást kereső nyilasokra), míg a multikulturális és soknemzetiségű (polgári) Nagy-Magyarország jelképe a nemzeti szinekként is ismert piros-fehér-zöld volt.
a magam részéről én is ez utóbbit preferálnám.
merci
Szerintem képesek leszünk transzformálni és már el is kezdődött. Az ilyen írásokkal, mint a tiéd. Az én gondolataim erről a dologról hasonlóak (kivéve, hogy én nem a zsidóság szempontjából szemlélem a dolgot).
Köszönöm, jólesett olvasni.
Steve
Respect.
Éljen a nemsoviniszta magyarságtudat, multikulti Nagy-Magyarország.
Ez tényleg fontos és fájó téma mindazoknak, akik családi vagy kultúrális kapcsokon keresztül erősen kötődnek a nagy nemzetállam képéhez. Baromi jó, hogy egyre erősebb ez a folyamat, ami a szélsőjobb tematizálásából kiragadja a valóban fontos témákat és értelmes diskurzust próbál teremteni.
blogen
Ez nem egészen így van drc!
Egyrészt az árpádsávos zászló a multikulturális kora-középkori társadalom zászlaja, az szláv, besenyő, kun, szász, jász, kazár népek lakta királyságé, a feudális közigazgatás számtalan ispánsága, gróf és hercegsége közé ékelődő tucatnyi autonóm területre (kommunák és székek) felosztott ország zászlaja, azé az országé, ahol az Árpád-házi királyok az adószedést például zsidóknak adták bérbe.
Míg a trikolor a multikulturalitást felszámoló nacionalista modern polgári Magyarországé, azé a centralizált és magyar nacionalizmusra épülő államé, amely a közigazgatást egységesítette, felszámolva az autonómiákat, amely a semleges latin államnyelvet a magyar kissebbség nyelvére cserélte, amely nem annyira a feudális kötöttségek alól, hanem sokkal inkább a polgári Magyarországon lenézett vallásuk alól felszabadított zsidóktól az identitásvesztéssel járó asszimilációt várta el.
Nem azért lengeti a kortárs szélsőjobb ezt a szászlót, mert elutasítja a polgári Magyarországot, itt egyértelműen azzal a másik zászlóval való hasonlatossága szolgált ürügyül a zászló lengetésére. Legalábbis a kilencvenes években. A XXI. században az árpádsávos zászló egyfajta ellenkultúra jelképe lett. Egy rettentően korrupt és szar liberális demokráciával szemben lengetik, mert e libdem egyes híveit bosszantja a csíkos zászló. A zászlót lengetőket már csak azért sem érdekli, hogy valójában mit jelképez ez a szálót, mint ahogy a lengetésen megbotránkozókat sem érdekli, hogy a trikolor pontosan annak a szűklátókörű, nacionalista Magyarországnak a jelképe, amely most éppen csíkos rongyokba öltözik.
hamalach hagoel
“Az emlékezés mellett azonban már rég (lassan 2000 éve) “túlléptünk” a fizikai Szentély kérdésén: a Szentély inkább metafórává, szimbólummá vált. A zsidóság ugyanis már régesrég új alapokra helyezte vallási és közösségi életét.”
Ez így van, de ne felejtsük el, hogy ettől függetlenül nagy a várakozás a harmadik Szentély felépítését illetően, az imákban is állandóan megjelenik ez a gondolat. És itt nem valamilyen elvont, szellemi szentélyről, hanem egy nagyon is valóságos, a Moria-hegyen álló kőépületről van szó, kohénokkal, áldozatokkal, oltárokkal, meórával, stb.
Egyébként Izraelben ha valaki a magyarországi zsidóságról, vagy úgy általában Magyarországról beszél, szinte mindig Nagy-Magyarországra gondol. A munkácsi rabbit, az ungvári rebbét senki se “ukránozza le”, ahogy a krecsnyefi (Karácsonyfalva), vagy klajzenburgi (Kolozsvár) rebbét sem románozzák. És persze Presburgról (Pozsony) és a Chátám Szóferről is mindenkinek a magyar zsidóság ugrik be, nem tóték.
A Meá Seárim mélyén fekvő Bátéj Hungárimban van is egy Kikár Hungáriá Hágdolá, azaz Nagy-Magyarország tér. Kurucék jöhetnek koszorúzni:-)
RP
Végre!
Egyszerűen nem bírom, amikor a szélső és jobboldal kisajátít magának olyan történelmi eseményeket, szimbólumokat, amelyek az egész nemzet számára fontosak. A hasonló írásokkal kellene a más politikai nézeteket vallókat is bátorítani arra, hogy igenis merjék felvállalni álláspontjukat. Attól még nem vállnak automatikusan szélsőségessé.
Köszi Shadai!
user21
Jó írás.
shadai
hamalach hagoel: azt hiszem ez a téma (‘metafizikai’ és ‘fiziakai’ Jeruzsálem) majd megér egy önálló posztot is. A Meá Seárimról írtak is nagyon érdekesek, engedélyeddel ki is egészíteném a posztomat ezekkel az infókkal
hamalach hagoel
Ok, ha eljutok a helyszínre, lövök egy fotót is az utcatábláról.
suzyquatro.blogspot.com
bobcs bocs shadai, tudom, hogy megradagtam a lényeget, és nem is fontos, de vámbéry nem volt zsidó. református volt.
suzyquatro.blogspot.com
vagyis hát kikeresztelkedett.szerintem akkor nem számít annak…
ecodavid
azért Nagy-Magyarországon sem volt arany életük a zsidóknak: lsd. Tiszaeszlár. azt gondolom, hogy az akkori gazdasági és politikai elitbe bekerült zsidók asszimilálódva érezhették magukat (és nagyrészt nekik is köszönhető az a sok minden szép, ami akkor épült, indult). a mélyben viszont már akkor is ott lappangott az a gyűlőlet, amely később felszínre kerülve pusztított. és éppen a zsidó elitre való hivatkozással.
más: Kosáry Domokos mondta Trianonról (és ezért sokan nem szerették), hogy “Nem kell mindig beszélnünk róla, de mindig gondolnunk kell rá.” ez igaz magyarra, zsidóra, magyar zsidóra, …
Rainmaker
blogen:
Amit a zászlóról írtál, az nagyon helytálló meglátás.
A demokráciával kapcsolatban megjegyzendő, hogy nálunk egyszerre van listás és egyéni szavazás, a visszahívás intézménye nélkül, ami állami berendezkedésünket cseppet sem teszi demokratikussá. Ugyanakkor alapvető alkotmányos intézményeinket a pártok egyetértés hiányában képtelenek működtetni. Ezt majd még kifejtem, de lehet h Shadai részletesebben el tudja magyarázni
Petya
Remek írás, dobog revizionista szívem!
Igen RP, igazad van, ez egy nemzet dolga, de nem mondanám, h a szélsőjobb kisajátítja, hanem a társadalom többi része nem fogadja be a gondolatot. És már az, h a liberális apukám a gyász-szalagot a szívem fölött meglátva elismeri, h hát igen, azért minden újságnak minimum egy cikket illene lehozni a dologról június 4-én az jelzi, h igény lenne rá.
Justice pour Hongrie!
eszté (szt)
Nagyon érdekes és jó bejegyzés! Két megjegyzés hozzá. Azzal a felvezetéssel, hogy pestiként 7 évig éltem és dolgoztam Erdélyben.
1. A cikkbe, és voltaképpen az egész problémafelvetésbe be kell venni az “anyaországon kívül rekedt” magyarok gyötrelmeit, mert azok. Nagyon megalázó helyzetbe kerültek ugyanis, és ők azok, akik napról napra, bevásárolva meg tévét nézve stb. Trianon realitásával szembesülnek. Nagy munka nekik az emberi méltóság megőrzése, vannak erre jó és pocsék módszereik stb. Ezt ahhoz a mondathoz csatolom, hogy “Senki nem szívott talán annyit Trianon miatt, mint mi…”, nem vitatva, hanem nagyon erősen hozzá tartozóan.
2. Mikor Horthy bevonult Kolozsvárra, az összes magyar zsidó (másféle nemigen volt Kváron) az utcán volt, és várta. És a visszaemlékezésekből lehet tudni, hogy többnyire éppúgy sírtak, mint mindenki más.
Hát igen…
ZZoli
Először is sziasztok
Afehad: amit mondasz, az nagyon sarkallatos így. Az, hogy az elcsatolt területeken soha nem volt többségben “a magyar”, a mai napig vita tárgya, annyi azonban biztos, hogy a “román” bevándorlás a 16. század körül nagyon felerősödött és állandóvá vált, továbbá, hogy a török hódoltság idején a délvidéken hatalmas emberveszteségek voltak, amik lehetővé tették és felgyorsították a déli szláv bevándorlást (több történész különben a “magyarok” létszámbeli megcsappanását pont a török hódoltságra vezetik vissza, de csak találgatások vannak, hogy a 17. század végére milyen arányban voltak “magyarok” [30-40% köré teszik, melyet, mint köztudott, a történelem során úgy tornáztak fel abszolút többségre, hogy a végén a zsidóságot is ide sorolták]). Pontos inforációk vannak a Határon Túli Magyarok Hivatalának oldalán, érdemes szemezgetni. De hogy miért is teszem idézőjelbe a “magyart”, “románt” stb? Az ok az, hogy a 19. század előtt ezeknek a fogalmanak nincs igazán értelmük, mivel ekkor indult be hazánkban is a “nemzetépítés”, mely az említett és nem említett problémák forrása lett. Magam is azt vallom, hogy Trianon tulajdonképp egy majd 150 éves “idiotizmus” végkifejlete lett, de érdemes levenni a szemellenzőt, és látni, hogy ez bizony Nyugat-Európában sem ment másképp. A francia nemzetépítés az egyik legjobban feltárt (sajnos a szerző nevét nem találtam), mely megmutatja, hogy mind az eszközök (nemzeti nyelv az iskoláztatásban, közigazgatásban a latin helyett stb), mind a kiindulópontok (körülbelül a népesség 40% beszélt Franciaországban franciául, mely a 19. század végére felment 90%-ra az utalt és emített eszközök miatt. A különbség csupán annyi, hogy míg Franciaországban ezt véghezvitték, Magyarországon csak félig, és nem csoda, hogy a nemzeti öntudatra ébredt “népek” nehezményezték az asszimilációs kényszert. Ezt csak azért írom le, hogy ne higyjük azt, hogy ez akár még a “testvériség, egyenlőség, szabadság” országában is különbül ment volna végbe.) hasonlóak voltak, és miképp mentek ezek végbe Európában.
Példálóztál romániai, erdélyi városokkal. Zsófinak teljesen igaza van abban, hogy sok nagyváros (Kolozsvár, a parciumi Nagyvárad stb) bizony abszolút többségben magyar lakta városok voltak még a nyolcvanas években is, melyet a ceausescui rezsimet követő tömeges városba áramlás változtatott meg a kilencvenes évek elején (lásd pl Marosvásárhely és a történések).
Befejezésképp, mivel nem akarom teleírni az egész oldalt, szerintem Trianon nem azért trauma, mert megtörtént (ahogy nézem a délszláv eseményeket, vagy a belgiumit, írt stb metörtént volna maga a szakadás később is), hanem azért, mert teljesen magyar lakta, vagy “magyar lelkű” területek lettek elcsatolva. Most erre lehet mondani, hogy “de megígértük stb stb”, itt nem ez a lényeg, és nem is feltétlen az igazság (egyik nép em érdemli meg azt, ami a magyarsággal történt, és az I. világháborúban egyértelműen Magyarország kapta a legnagyobb bűntetést), és ez az arány abszolút nem volt kevés. Utána kéne néznem, de már így is kisregényt írtam, de a mai napig a trianoni területeken élő magyarság ~15-20%-a él az elcsatolt területeken, ami azért mutat valamit amellett, hogy milyen világégések voltak az elmúlt 90 évben (hogy az erdélyi zsidóság “eltűnéséről” már ne is beszéljünk)…
Muki
Szentély-párhuzam: nem rossz, de kicsit sántít. Nem csak azért, mert – mint arra h”m h”g is emlékeztetett – ma is vannak, akik a Szentély fizikai valójában való újjáépülését remélik és várják, hanem mert a Szentély és az áldozati kultusz visszaállításának vágya mellett (vagy benne) ott van az Erecbe és a Jeruzsálembe való visszatérés kétévezredes reménye és vágya is, ami viszont napjainkra a “metafizikai szintről” visszakerült a kőkemény tárgyi valóság szintjére.
shadai
Vámbéry zsidó volt
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1mb%C3%A9ry_%C3%81rmin
Once a Jew, always a Jew. Ez a zsidó álláspont.
fhb
Kedves Hamalach Hagoel,
Azt se felejtsük el, hogy ezt a nagyon valóságos, nagyon kőből épült épületet a zsidók a messiástól várják, azaz a 3. szentély majd az olam hababan fog felépülni, ami tekintve az olam haba-ról alkotott elképzeléseket, gyakorlatilag metafizikai várakozás.
Még a legelvadultabb, robbantgatásról (ti. a mecsetek felrobbantásáról) álmodó szélsőségesek is csak a messiást akarják siettetni, nem pedig felépíteni a szentélyt, szemben azokkal a magyar szélsőségesekkel, akik tankokról álmodoznak.
Egyébként a zsidók nagymesterei a csomagolásnak (és most nem a hivatásos rettegők ágy alá készített bőröndjeiről beszélek), az áldozatokat imába csomagolták, a szentélyt üvegpohárba, vakolatlan faldarabba, az országot koporsóba, imába, tanulásba, a mezőgazdasági törvényeket a testükre (lásd pajesz) és még lehetne sorolni hosszan a kényszerűségből transzformált, metafizikaivá változtatott fizikai dolgokat. Tudunk csomagolni, na, ezáltal tudunk alkalmazkodni és ezáltal tudjuk átmenteni a kultúrát nemzedékről-nemzedékre úgy, hogy az élő szövet maradjon, ne merevedjen kővé, ne váljon saját maga emlékművévé.
Jó látni, hogy másfelé is elindult egy ilyen folyamat Trianon kapcsán (és remélhetőleg nálunk meg a Soa kapcsán fog elindulni 1-2 generáció múlva ugyanez és egy idő múlva nem fog kiemelkedni a Jom Hasoa Tisa Beav vagy a Szfirat Haomer napjai közül).
Petya
Igen ezen énis meglepődtem, akkor most Vámbéry zsidó volt vagy sem? És ha az is volt, szerepet játszott ez az identitásában, zsidónak vallotta magát? Meg ez annyira nem egy zsidó név…
shadai
Születési neve Vamberger Hermann.
eszté (szt)
Az általam előbb írtakhoz még annyit, hogy egy normális Trianon-kép és Trianon-fájdalom az, amivel az ún. “határon túli” magyarokat (köztük magyar zsidókat) támogathatjuk. És nem a Trianon-parával, sem pedig a körülöttünk élő többi nemzet utálatára építő magyarkodással. Mivel ilyen látásmód nem igazán létezik Magyarországon, ezért aztán sikerült az állampolgárságos népszavazással sok ottani magyarnak (a többségüknek) nagyon nagy fájdalmat okozni.
Több ilyen bejegyzés, több normalitás! (Ld. több JP, több ünnep…)
És még valami, amit a magyar zsidóság Trianon és a Ceausescu munkája nyomán elveszített: a székely szombatosok. Akik anno önszántukból bementek a marosvásárheli gettóba, hogy ott a helyük. Megérdemelnének egy jó hosszú bejegyzést a JP-n!
shadai
eszté (szt): ha van, kedved, megírhatnád! én nem tudok sokat róluk.
ZZoli
Ez a nemzetállam kérdése is érdekes. Trianonnal Magyarország nem lett nemzetállam szerintem, sőt, ha most megnézzük, ha jól tudom Magyarországon 11 bejegyzett nemzeti kisebbség él (a zsidóság nem az, hanem vallási csoportként van számontartva), romák, svábok, szlovákok, románok, rutének, horvátok, szerbek stb stb… Az, hogy nagyobbrészt magyar ajkúak lakják az országot és lakták Trianon után, na az igaz.
shadai
Ezt hívják nemzetállamnak Zzoli.
eszté (szt)
Oké, Shadai, gyűjtögetek még anyagokat!
ZZoli
shadai: tévedés. a nemzetállam lakossága ethnikailag _homogén_. amit a köznyelv nemzetállamnak hív, az a legtöbb esetben nem az.
Gorky
csak két gondolattal szeretném kiegészíteni
szerintem a magyarországi trianon ellenes érzelmeket nem idehaza, hanem a határokon túlról szítják, hiszen a környező országokban élőkben, amikor a magyarokra gondolnak jogosan él az a paranoia, hogy esetleg egyszer még visszavesszük azokat a területeket, amelyek hozzánk tartoztak.
Azért gondolom, hogy jogosan, mert ha esetleg nem sikerült volna nekik asszimilálni vagy tönkretenni az elcsatolt terülteken élőket ilyen nagy számban, akkor azok a területek a “határok nélküli Európában” Magyarország részeivé forrtak volna vissza, mindenféle területi revízió nélkül is.
…
Ki tudná jobban megérteni egy zsidó érzelmeit az antiszemitizmussal szemben, mint az a magyar ember, aki átélte trianont és hatására családját meghurcolták és a szülőföld (szűkebb értelembe véve vett, talán nevezhetném szülőhelynek is ;-)) elhagyására kényszerítették, később pedig a saját nemzettársaitól kell megkapnia a kirekesztettség érzését…
Furcsa dolog egyébként egy francia települést utálni,
trianon számomra a magyar tanácsköztársaság politikai inkompetenciáját tükrözi, és azt a lehetőséget, illetve tanulságot vonom le a történtekből, hogy egy hozzá nem értő vezetőgárdával milyen szinten lehet tönkretenni egy országot (nem csak területi, hanem szellemi értelemben és minden egyéb értelemben is)
“ha!” Soros György mamája nem fogalmazta volna meg ilyen szépen a sztereotípiáit, akkor ma lehet, hogy nem a szélsőségesek, hanem a liberálisok tüntetnének trianon alkalmával, magyarellenesség okán a környező országokban?…
Laci
Nü, ez az egyik legnagyobb hatású post, amit eddig olvastam!
Igazán jól esett:)
Köszönöm szépen sok más ember nevében is!
Muki
“Még a legelvadultabb, robbantgatásról (ti. a mecsetek felrobbantásáról) álmodó szélsőségesek is csak a messiást akarják siettetni, nem pedig felépíteni a szentélyt, szemben azokkal a magyar szélsőségesekkel, akik tankokról álmodoznak.”
Hát, én nem látok akkora különbséget. A tankokról álmodó nagymagyarországisták számára a szétszakított nemzet egyesítése ugyanúgy magasztos, szent és szellemi dolog, és ugyanúgy a nemzet “boldogságának” eljövendő idejeként gondolnak rá.
Szabó György
Csak gratulálni tudok a bejegyzés írójának. Nagyszerű és teljes mértékben helytálló a cikk. Az ilyen és ehhez hasonló írásokra nagyon nagy szükség van a mai viszonyok között.
Szabó György
shadai
ZZoli: nem akarok belemenni (mert nem lényeges), de akkor a te definíciód szerint egyáltalán nem léteznek nemzetállamok. Franciaország (“a nemzetállamok protoitípusa”) sem az, hiszen élnek ott pl. bretonok (kelták), baszkok is, az 5 milliós arab lakossgról nem is beszélve.
shadai
Szabó György és többiek: köszönöm!
fhb
Kedves Muki, a különbség ott van, hogy a nagymagyarországisták szeretnék ezt önkezűleg megtenni, csak lehetőségük nincs rá, míg a fundi zsidók nem szeretnék önkezükkel felépíteni a Szentélyt.
fizikai vs. metafizikai sík. Ez a különbség (és hangsúlyozottan különbség, nem pedig sorrend vagy értékítélet). Egyik sem jobb, mint a másik, csak a cél különbözik.
aladar
éredekes irás az első, de persze nem mentes az elfogultságtól. Bár nem olvastam el minden beirást, de a tiszaeszlári pert és környezete is beletartozik a Nagy-Magyarország képbe. Bizony
Szobatudós
Shadai irja:
“Once a Jew, always a Jew. Ez a zsidó álláspont. :)”
Khm, a nackó meg én vagyok… ez valami népnemzeti zsidóságfelfogás? (igen, provokativ vagyok)
A poszt meg teljesen jó, örülök, hogy belevetted id. Soros véleményét, és azt is, hogy ezen jó lenne túllépni, minden kézenfekvő asszociáció ellenére.
ZZoli
shadai: gyakorlatilag így van. a definiciót nem én fogadtam el, hanem a “szakma”. különben “Franciaország, mint a nemzetállamok prototípusa”-ról lásd az első bejegyzésem…
shadai
Szobatudós: a zsidó “státusz” a rabbinikus felfogás szerint nem szüntethető meg. A “kitérés” eredménye nem egy gój (nemzsidó), hanem legfeljebb egy “rossz zsidó”. A zsidó vallási törvények szerint az számít zsidónak, akinek édesanyja zsidó vagy betért. (A JP szerint pedig..)
ecodavid
már csak 1900 év és nálunk is metafizikai szintre lép a Trianon-para. mit mondjak, biztató. érdekes, hogy mi ilyen múlton rágódó nemzet vagyunk, ahelyett, hogy előrenéznénk.
egyébként van arra történelmi példa, hogy egy ilyen “trianon-helyzetet” egy nemzet valaha is visszacsinált? mármint tartósan. nem elzászra és a többi 20.századi visszavételre gondolok.
Szobatudós
shadai, kösz
Rainmaker
No még egy plusz gondolat, talán nem is annyira off.
Az ukránok az Antal-kormány idején visszaadták volna kárpátalját, de a marhára “nemzeti” A J és bűnbandája ezt visszautasította. Már csak ezért is megérdemelte AJ azt a bizonyos halálnemet (szerintem).
bodzasfanta
Én is csak gratulálni tudok ehhez az íráshoz!
Egyébként a szerbek valami hasonlót élhetnek át mint mi Trianonnal.
Volt egyszer egy nagy Jugoszlávia most pedig darabokra esett szét…
blogen
Például a lengyelek ecodavid. A mai Lengyelország formájában egész szépen helyreállították az ezer évvel ezelőtti éppen keresztény hitre térő Lengyelországot. No persze ehhez szükség volt rá, hogy a lengyelek 1939-től kezdve egy meglehetősen brutális, népírtó, majd a háború után milliókat elüldöző politikát folytassanak.
ecodavid
blogen: de ők két nagyhatalom között pattogtak, az ő érdekük is volt, hogy elhelyezzék Lengyelországot vmi számukra “igazságos” placcon a két ország között. mi meg itt sok kis nemzetállam közé vagyunk beékelődve ugyancsak nemzetállamként. még országot is könnyebb csinálni, mint határokat módosíttattni diplomáciai úton.
blogen
Nagyhatalmak nélkül is megy, lásd: Törökországot, igaz ők még a folyamatban lévő Trianonjuknak vetettek részlegesen véget, hiszen a török Törökország harmada így is elveszett, Gondolok itt a nemzetiségileg is török Európára a Balkánon. Önerő + megfelelő helyezkedés a titka. Arról viszont nem tudok, hogy egy állam jelentős katonai és anyagi áldozathozatal nélkül, diplomáciai úton visszakerült volna a térképre.
zebulon
Remek post, nem is írok semmit, olyan jók a hozzászólások is. Respa!
vasika
shadai: kösz ezt a posztot, nagyon rendben van
eszté: ha megírni nem is lesz végül kedved (legyen, ha kérhetem én is :), ha van forrásod, oszd meg velünk is, please. tulajdonképpen a magar történelmi hagyományok közül szerintem egyedülállóan érdekes jelenség dávid ferenc figurája, aki végigjárja a xvi. századi erdélyben a reformációt, és még az unitáriusból is továbblép az ún. szombatosság felé. ahogy én tudom, ez akkoriban is forradalmi és egyedülálló lépés, ha úgy általában a xvi. sz. protestantizmusnak van egy “zsidózós” vonzódása (pl. zsoltár-kultusz), a szombatosok mintha erdélyi unikumok lennének. szerintem ez egy nagyon érdekes kultúrtörténeti vonulat, “metafizikailag” előzménye az amcsi neoprotestáns (“evangéliumi keresztyén”) izrael-pártisággal is
eszté (szt)
Vasika, jelentkezni fogok. Egyetértésem – leszámítva utolsó tagmondatot. A székely szombatosok “következetesen”, radikálisan végigcsinálták az unitárius projektet, befejezték a gondolatmenetet; szerintem ez más, mint a mennyei és a földi Jeruzsálem egymásravetítése (finoman fogalmazva). De egy olyan érdekes, különös jelenség ez, hogy több interpretációja is lehet. Tudtommal a bibliográfiája sem túl nagy. Halló, vannak itt az olvasók közt kutatói, szakik?
gojkart
Shadai, azt éreztem, ilyen emberekkel mint Te, szivesen építek egy Új Magyarországot.
Jól esik , hogy ezt a Trianon históriát végre értelmes emberekkel, szélsőségek nélkül meg lehet beszélni.
A bőrömön éreztem, mit jelentett Trianon, és minden felmenőm is szívott ezzel, és Magyarországra kerülve azt éreztem, ez egy beteg ország, ha T. szóba került, vagy “Tankkal végigmenni Románián”, vagy “Hülye náci” megközelítés volt, csak belső baráti körökben lehetett értelmesen beszélni.
eszté (szt): egy érdekes könyv a bözödújfalusi szombatosokról: “Kovács András: Vallomás a székely szombatosok perében”. Sajnos nemcsak a közösség tünt el, a falu is :(((
eszté (szt)
Ismerem. Egy szubjektív bemutatás: Szávai Géza Székely Jeruzsálem c. könyve.
eszté (szt)
Ez érdekes lehet, én nem ismerem:
Kohn Sámuel: A szombatosok, történetük, dogmaticájuk és irodalmuk, különös tekintettel Péchi Simon főkancellár életére és munkáira (Bp., 1899)
gojkart
A falu és a szombatosok emlékére:
gojkart
Péchi Simonv. Pécsi Simonról és a szombatosokról Orbán Balázs:
http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/45.html
Afehad
ZZoli: bocsánat, nem arra gondoltam, hogy a világmindenség óta kisebbségben volt a magyarság az elcsatolt területeken. Természetesen az utolsó egy-kétszáz évre értettem. A francia példa ismert és világos, ugyanolyan erőszakos asszimilációt vittek véghez, mint amit a magyar állam akart, csak kicsit korábban, és ezért sikerült nekik. Ma látható, hogy az asszimiláció mennyire nem megoldás ott sem: Angliával és az Egyesült Államokkal szemben – ahol mindig az integrációra volt helyezve a hangsúly – ott a modell nem működik, egyre több a konfliktus.
Azt én is írtam, hogy az erdélyi nagyvárosok magyar többségűek voltak, de azt is, hogy ez nem is lehetett volna másként: az asszimilációs kényszer elsősorban az iskoláztatás csatornáin keresztül érvényesülhetett, a városban pedig módosabb és műveltebb rétegek éltek. Így egy román paraszt, ha valahogy sikerült neki felemelkednie és városba költöznie, kénytelen volt magyarrá válni. Ugyanez vonatkozott a zsidókra is, csak árnyaltabb folyamatokkal.
eszté (szt)
Ez egy ízelítő (OFF). Két internetes eredetű szöveg a szombatosokról:
1. “1869-ben 105 szombatos székely-magyar zsidó hitre tért át, megalakították a Bözödújfalusi Zsidó Hitközséget. 1874-ben zsinagógát építettek. A XX. század harmincas éveiben 50-80 – ebbõl 32 tisztán szombatos eredetû – családból álló buzgó, ortodox zsidó hitközség mûködött a faluban. Legnagyobb részének Kovács volt a neve. Ruházatuk a székely paraszté. Szigorúan rituális házat vezettek, halánték hajat is hordtak, sõt még a mezõn is viselték aratóingük fölött az “arba-kanfoszt”. E magyar eredetû közösség megsemmisítése a Holocausttal kezdõdött.”
2. 1900-ban írt riport Bözödújfaluból:
“- Harminc család körülmetélkedett még a hatvanas években, zsidók lettek, satöbbi. Ugy volt az, hogy négy szál zsidó került a faluba: egy korcsmáros, egy bótos, egy kenderszedő, meg a szomszédban az uraság zsidaja (a sok satöbbit nem írom le) – négy szem zsidóhoz pap is járt. Szombaton, imádkoztak, mint a mieink. A vége a’ lett, hogy a harminc család közibük állott. Zsidók lettek, no! Ma is itt vannak. Ippeg ma este gyujtanak gyertyát.
– Hát kigyelmed?
– Én? … Katona voltam, stb. A burkus háborúban, stb. Mire 59-ben, taliánországból hazakerültem, az én famíliám is zsidó hitre tért. Mindösszütt, négy szombatos família maradt. Azóta elhullottak azok is… satöbbi. Az én édes öcsém, az Ábris, harminchét esztendős korában szegődött a zsidók közé. Egymagam vagyok. Hát hogy maradjon mégis vagy egy, satöbbi.
– Aztán kigyelmed, hogy végzi vallását, így egymagára?
– Hogyan-e? … Hát csak úgy, mint a többi böcsületes ember. Amint a tízparancsolat rendeli! Aki azt megtartja, a’ nem hibázik, a’ nem keveredik pörbe Úr Istenével. Felebarátaival is megfér, satöbbi.
– Templomba persze nem jár?
– Már ugyan miért ne járnék?!
– Melyik templomba?
– Melyikbe? Hát a pápista templomba. Katolikus presbiter vagyok én, uram.
Nem értettem. Ezt már egészen nem értettem… az egyetlen még élő magyar szombatos katolikus presbiter?… Hívőtársai zsidó hitre tértek, – ez érthető, ez természetes, ezt magyarázza a szent szombat, a héberrel kevert imádság, de hogy az utolsó szombatos a katolikus templomba jár s ráadásul még katolikus presbiter is, ennek ugyan hol a kulcsa?
– Szombaton imádkozik?
– Szombaton idehaza, vasárnap a katolikus templomban, – bólintott Sallós József bíró urunk s csöndes szóval tette hozzá, erősen székelyül: – aki két köpönyeget visel, nem fázik meg…
Átkisért öccséhez, Ábrishoz, aki zsidónak szegődött harminchétesztendős korában. Sallós Józsefnek nincs gyermeke, annál népesebb az Ábris családja: fia kettő, unokája három s valamennyien írnak-olvasnak már héberül is. Maga az öreg Ábris, prófétás nagy szakált visel, fehér üstöke a halánték alatt hosszan nyúlik le fehér szakálába. Családja is: tipikus jó székely arc valamennyi.
Ők is úgy fogadtak:
– Hozta Isten az urakat.
Az ajtófélfán ott a zsidó jelvény, a konyhában külön a tejes edény, külön a zsíros.
Ők is azt vallották:
– Magyarok vagyunk. Persze, hogy magyarok!
És csudálkoztak, éppen mint kocsisunk, hogy is lehet ilyesmit kérdezni?”
(Malonyay Dezső: A magyar nép művészete II. kötet)
3. CENTROPA bibliográfiája:
Bitskey István: Hitviták tüzében. Budapest, 1978
Bözödi György: Székely emberek, zsidó istenek. Kolozsvár, 1935
Dán Róbert: Péchi Simon világképének elemei és forrásai. Budapest, 1973
Dán Róbert: Bogáti Fazekas Miklós, Keresztény Magvető, 1976
Imreh István: Erdélyi hétköznapok. Ősök és erkölcsök Keresztúr fiúszékben. Bukarest, 1979
Kohn Sámuel: A szombatosok. Történetük, dogmatikájuk és irodalmuk. Budapest, 1889
Koncz József: Adatok a bözödi ev. ref. egyházközség történetéhez. Marosvásárhely, 1905
Kovács András: Vallomás a székely szombatosok perében. Budapest, 1983
Kővári László: A szombatosok Erdélyben. Keresztény Magvető, 1867
Magyar Izraeliták Évkönyve. Budapest, 1971-72.
Móricz Zsigmond: ‘A szombatosok közt’. Kelet népe, 1941. július 1.
Nagy Sándor: Szombatos kódexek. Budapest, 1884
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Pest, 1868
Péchi Simon Psaltériuma. Budapest, 1913
Péchi Simon szombatos imádságoskönyve, Budapest, 1914
Szilágyi Sándor: ‘A dési complanatio s a szombatosok kiirtása 1638-ban’, Magyar Polgár, 1884. 171. sz.
Tarnóc Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Budapest, 1978
Thury Zsigmond: Szombatos kódexek bibliográfiája különös tekintettel azok énektartalmára. Mezőtúr, 1912
Varjú János: A szombatosok költészete. Budapest, 1937
shadai
Centropásokat ismerem, tőlük tudunk anyagokat kérni (rengeteg interjút készítettek pl.)
Péter
Gratulálok a bejegyzésért! Gyakran látogatom a JP-t, még gyakrabban fogom. Köszönöm!
hamalach hagoel
Kedves fhb, ez nem egészen így van: az olám hábá két jelentéssel bír: a messiási kor, és a halál utáni tér.
A messiási kor evilági, “csupán” áll a Szentély, a zsidók mind Izraelbe élnek, és a világ népei elismerik az Örökkévalót.
A másik jelentés a halál utáni időszakot jelöli, ez már valóban teljesen szellemi dolog.
A Szentély azonban, akár a messiás (és/vagy a nép) építi fel, akár (egy másik vélekedés szerint) az égből száll alá kulcsrakészen, mindenképppen egy valóságos építmény lesz, hús-vér kohénokkal és áldozatokkal.
A sorrendről egyébként (tehát mi lesz előbb: Szentély és csak utána jön a messiás, vagy fordítva) megoszlik a bölcsek véleménye.
Azt hiszem ez a teljes ortodox paletta álláspontja, de érzésem szerint a konzervatívok egy része is hasonlóan gondolja.
Tehát szó sincs vérbenforgó szemű fanatikusok képzelgéséről.
A praktikus szentélyépítés manapság kimerül a berendezési tárgyak, és eszközök legyártásában. Elég jól állnak vele, a hatalmas arany menórát évek óta meg lehet tekinteni a jeruzsálemi Óvárosban. A legújabb “termékük” a kohén munkaruha, amit 2500 sekelert vesztegetnek.
A zsidóság egy igen gyakorlatias vallás.
vasika
eszte: igen, az eltérések szembeszökőek, engem azonban a kapcsolódás érdekel, amelyik nem is a hitelvek, hanem a mögöttük húzódó spirituális élmények terén érezhető szerintem, a xviii-xix. századi adventista elképzelések a fölkent messiás evilági királyságát várásban lévő beteljesülésvágy (arra nem térténk ki, h ez mennyiben konvergál az első eljövetel iránti évezredes zsidó vággyal, vagy arra, h maga a cionizmusra magára is mennyire hathatott, h keresztyén kultúrkörben élő kisebbség vágyaként született meg). nincsenek még hiányos ismereteim sem, vajon a cseh, erdélyi, helvét baptista, unitárius mozgalmak késői utódai és az amcsi adventizmus alapítói közötti semminémű történelmi kapcsolatról (bár nem tartom kizártnak, h voltak). a linkeket neked és gojkartnak is köszi, péchi simon alakja egész érdekesnek tűnik
kutya
Nekem is elnyerte a tetszésemet ez a bejegyzés. Többszörösen, közvetett és közvetlen módon le nácizottként, élmény értelmes emberek, építő gondolataival találkozni. Ezért nem is túlzás azt mondanom: hogy szeretem ezt a közösséget.
Személy szerint azt gondolom, hogy megoldás önmagában nincs erre a problémára, amit ma felvetni is revizionizmus. De akkor, ha a szomszédok is felismerik azt, hogy az országhatárok nekik javakat, de a Kárpát – medencének erőtlenséget hozott, akkor tovább lehet gondolni azt is, hogy most akkor vajon mi is lenne a jó? Az, hogy a szomszédok, a magyarokat az ördöggel szeretik azonosítani, talán jelzi, hogy igazából ők is gondba vannak a saját önmeghatározásukkal. Nem csak az érdekérvényesítés szempontjából lennénk jobb helyzetben egy akármilyen közösségben, hanem a kultúráink is egymás mellett erősödnének, és nem egymást oltanák ki. Csak gondoljunk arra, ha lennének közös értékeink, milyen nagy kulturális piaccal rendelkeznénk rögtön?
Ez talán lehetne a fájdalom csillapítója…..
Tory
Nagyon jó bejegyzés, köszönet érte, itt is:
http://tory.hu/2008/06/trianonra-emlkeznk.html
Nekem nagyon hasonló gondolataiam vannak a kozma utcai és a házsongárdi temetőben: látod egy civilizáció vagy kultúra maradványait és tudod, hogy elveszett, és nemcsak az emberek de a leszármazottaik sincsenek többé – és ez fáj. Fáj személyesen és nem nehéz megérteni mások hasonló fájdalmát. Sokan még nem értik – de egyre többen igen. Az ilyen írások sokat segítenek. No, ezért köszönet.
eszté (szt): Ebből nem lehetne bejegyzés?
eszté (szt)
Igyekszem!
robin masters
maxriszpekt.
Trackback – tory.hu
http://tory.hu/2008/06/trianonra-emlkeznk.html
Kis Magyar
Hm…elolvastam elejétől a végig. Egy premisszával van csak gond, azzal hogy Nagy Magyarország nem létezett.
1526 tól 1920-ig független büszke Magyarországról nem beszélhetünk!Ami volt a legvégén az úgy hívták Osztrák- Magyar Monarchia, a határokat a Magyar Királyság közigazgatási határai voltak. Tehát a (független és büszke)Nagy Magyarország határai helyett az Osztrák Magyar Monarchia Magyar Királyság közigazgatási határairól beszélünk. Be szép is lett volna ha Deák szakított volna az osztrákokkal ahogy az olaszok megvívták a saját szabadságharcukat és függetlenek lettek! Függetlenek és büszkék! A Monarchia nagyon sok szép dolgot adott ennek az országnak, egy dolgot azonban nem , független szabad Igazi Magyarországot azt nem. Ezután a határok után sírdogálni… hm.
( a horvátok meg teljes joggal -le paraszt bunkózzák a magyarokat amikor azok megjelennek a “nagymagyrországosmatricás” autóikkal..elgondolkodtató)
eszté (szt)
Kis Magyar,
hát csak egy nagyon bombasztikus mondatot tudok írni.
Ez az, nem a határok után sírni, hanem emberek után.
kutya
A horvátokról csak annyit, hogy a jó horvát nép nem kapja meg a magyar dózist a vezetőitől, így egy kicsit egészségesebben gondolkodik a nagyobbik fele. Nem magyaroznak és nem rettegnek tőlünk. Másrészt, ha van úgymond normális partnerünk a határos országokkal, akkor a horvátok azok. A horvátok értik a kérdést.
Csak egy eseményről:
„Az egyik helyi lap azt írta, hogy “a magyar művészek mesteri teljesítményét élvezhette a 2000 éves pólai aréna közönsége az utóbbi két évtizedben világot járt történelmi rockoperában, amelyből ma a horvátok számára is időszerű üzenet szól az egyesült Európába vezető magyar útról: a nemzeti identitás megőrzésével fogadni el az európai civilizáció értékeit és kapcsolódni a modern Európába”. Valamennyi horvát lap kiemelte, hogy az István a király rockopera pólai jótékonysági előadásának védnöke a két ország first ladyje, Mádl Dalma, a Magyar Köztársaság elnökének és Milka Mesic, a horvát elnöknek a felsége volt és hogy a nettó bevételt a mellrák elleni küzdelem megsegítésére fordítják.”
A tragédia nem a vonalakról, hanem az emberekről szól.
blogen
A nemzátallami függetlenség értéktelen kacat, a kiegyezés utáni rendszer dicsőséges arisztokratikus berendezkedéséhez képest. Ha az elmúlt száz év politikai rendszereit összehasonlítom, akkor Monarchia bukását követően többé, vagy kevésbé borzalmas, elviselhetetlen, vagy tűrhető de szar rendszerek sora követte egymást, beleértve a jelenlegit is, nem csekély mértékben a függetlenség következményeként is.
Kis Magyar
eszté(szt)(szép napot) Szatmárnémetibe élt dédnagyapám (Horthy egyik barátja) aki otthagyta Satu Mare-t…szóval jött az anyaországba, nem sírt egy sort sem(az otthon maradottakért sem), igaz egy nagy Magyar barátomtól (aki rengeteget sírdogál azóta is az emberek után) azt mondta jah a Szatmárnémeti az nem is Erdély… (ki érti ezt?)
Minden esetre boldog vagyok attól a tudattól, hogy nem kell határőrökbe botlanom se Erdély se Szlovákia tekintetében…(stb)
Kis Magyar
Blogen…mond (persze képzeletben) ezt Garibaldinak ..hátha meg tudnád győzni!
blogen
Szal a nemzeti függetlenség, éppenhogy nem a büszkeség, hanem egyenesen a hülyeség egyik forrása. Egy olyan semmitmondóan üres szlogen, amit valódi nemzetpolitikai célok helyett szokás hangoztatni. A valóságban ugyanis ezerszer többet ér egy jól működő államrezon jelképes és átjárható közigazgatási határa, mint egy jobb hijján független állam államhatára.
Kis Magyar
Kutya …”a felszín fecseg a mély hallgat” neked…
Kis Magyar
blogen… szomorú amit a nemzeti függetlenségről gondolsz..ha rajtad múlna az szovjetek még mindig itt lennének, milyen jól működött a gulyás kommunizmus..nehari nem tudok egyetérteni a gyávákkal.
kutya
Ilyen felszínről inkább haladok a mélyre, mint olyanról, amitől a hányinger kerülget……ne legyél pesszimista!
blogen
Ha az ötvenhatosok az adott világrendben tökéletesen illozórikus, ebből adódóan mérhetetlenül ostoba függetlenség követelése helyett a VSZ keretei közt maradva a belső önállóságot, a különutat kívánták volna a szovjet hadsereg tán be se vonult volna Magyarországra, mint ahogy eredetileg ez nem is állt szándékában.
Az értelem ugyanis nem a gyávaság megnyilvánulása. Az értelem megkímélhet minket a mérhetetlen nyomorúságtól, amit az ostobaság szabadít ránk, mindahányszor a gondolkodás helyét tökéletesen értelmetlen jelszavak skandálása veszi át.
eszté (szt)
Kis Magyar, kerüljük el a félreértést, én nem a határok után vágyakozom, sem keletre nem tolnám ki őket, ez már ellehetetlenült. Csak arra céloztam, hogy hús-vér emberek mindennapos nehézségeiről beszélünk. Nem itt, az “anya”-országban, hanem ott.
blogen
Nem lehetetlen az eszté, különösebb gond nélkül lehetne jóval igazságosabb határokat húzni ma is. Nyilvánvaló persze, hogy Kolozsvár román város, de Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely vagy éppen Szabadka még visszatérhet egy esetleges rendezés során.
tata86
Ez tényleg nagyon jó post. Respekt Shadai.
Egyrészt, hogy gondoltál Trianonra, másrészt hogy párhuzamba állítottad a holocausttal, harmadrészt, hogy túlléptél a szokásos ballib értelmezésen és a szimbólikáját is megértetted, leírtad.
Pontosan úgy gondolom én is, ahogy írtad, hogy ha ez a mentalitás elterjedne, azt hiszem számos gumicsontot kidobhatnánk a szemétbe.
gojkart
blogen:ne hidd, hogy az erélyiek szeretnék a határokat tologatni. Ha beszélgetsz velük, az ideális állapot a nem a Magyarországhoz csatolás, hanem egy Svájc jellegü “államforma” lenne. De ennek is egyre kisebb a jelentősége, el kéne végre felejteni a határokat. Ha a fejemben nincsenek zárt határok, minek legyenek körülöttem.
VEU
Elovastam az összes fenti írást. Megható ez az okos érvelés. Kár, hogy nem veszik észre mi veszi őket körül.
A zsidók lelkesedése a magyar múltért olyan mint a Horthy időkben. A zsidókhoz való viszony is egyre inkább azokat az időket idézi.
Lesz majd min morfondírozni.
blogen
Szvsz bármiféle magyar-szomszédos nép megbékélis projekt lehetetlen addig, amíg a szomszédos népeknek elszakadásparájuk van. Márpedig ebben az évszázadban mindvégig az lesz, mert a magyarság a szomszédos országok jelentős kissebbsége marad. A igazságos nemzetiségi határokon alapuló revízióval járnánk a legjobban, mert az lehetővé tenné a német-francia típusú összeölelkezést egy-két szomszédunkkal nem is olyan sokára azután, hogy a rendezés következtében országaik majdhogynem homogén nemzetállamokká váltak, így Magyarországhoz való viszonyukat immár nem a magyar kissebbségüktől való félelmek határozzák meg.
Az transzilvanizmusnak meg tucatnyi vad álmodozót leszámítva nincsenek hívei Erdélyben.
blogen
Min VEU? Mi az amin egy magyar/magyarországi zsidónak morfondíroznia kell majd? Mi a rettegés oka a XXI. században, amikor a világ legkeményebben védett kissebbsége a zsidó. A leginkább önveszélyes hungaristáink is előbb fogják saját magukat a Dunába lőni, minthogy egyetlen zsidónak is haja szála görbüljön Európában.
sura
a cikk körüli feneketlen lekesedés a mai indentitrászavarunk és politikai maniopuláltságunknak köszönhető. szerintem.
összemos történelmi tényeket, az idő és a társadalmi-politikai-kulturális konstellácíó elemzése neélkül. trianon valóban tragédia, melynek okai mélye győkereznek a magyar kortárs politika kisebbség és nemzetiségellenességében, konzervatívizmusában és hamis önképében. tiszeszlár is győkere és tünete egyszerre a korszaknak.a zsinagógák és a reményteli ntegrálódás váűros-polgári jelenség és esély, de nem igaz a szó un. nemzeti integrácíója szempontjából. herzl itt születik és innen építi illúzíóit is. egyszerre… és szerintem kétségbeesetten. ennek az új identításnak eleme ugyanígy freud, kaffka, stb.
de ze hosszú és nagyon is elemzendő.
trianon valóban tragédia és tragédiája a magyar kltúrának, de egyúttal szükségszerű bűne is annak a lappangó, kirekesztő , gyülőletteli konzervativizmusnak ami ma az utcákra hömpölyög.
persze, hogy nagyhatalmi játék, stb., de nem vethető össze még példaképpen sem a német pédával. sem kultúrálisan, sem politikailag.
az hogy ez egy mai napig létező trauma és betegség-góc valóban igaz, de azért, mert soha nem nézett szembe a magyartársadalom a betegség okaival, azzal, hogy miként vezetett ez évtizedeken át a magyar tragédiák sorozatához.a “magyar” fikcíó jegyében azonban tobább örökítette azokat a borzalmakat, melyek trianont, a holokausztot, stb kiváltották, és amelyek ebben a magyar történetben elszigeteltté tették valamennyi hiteles és emberek millíóit valóban szétalázó fájdalmakat.magyarokét, szlávokét, románokét,… romákét, zsidókét.
sura
blogen
Nincs olyan lineáris történet, amelyben valamiféle “magyar fikcióként” megragadható ősbűn következményeként jutnánk el trianonon keresztül a holokausztig. Ezek a tragédiák meglehetősen esetleges és egymással semmiféle összefüggésben nem álló események következményei voltak.
sura
gondolom félreértem soraidat.nem gondolható komolyan , hogy trianon folyamata, a lovastengerészen át, az első bűnbakképző numerus calusus-ig, stb. nem vezetehtt egyenesen a magyar holokausztig.
annak a relativizálása ahogy ezt az összefűggő tragédiasorozatot ma kezeli az un. jobboldal nem elég figyelmeztető jel?
nem ősbűnről beszéltem, henem egy politikai-kulturális kényszerpálya törvényszerűségeiről.
blogen
Nem értettem félre, nincs összefüggés például a numerus clausus és a holokauszt közt. Nem indult el olyan folyamat, ami a numerus clausustól vezetett volna a holokausztig. Trianon és a numerus clausus közt már van összefüggés éspedig az oktatásügy infrastruktúrájának jelentős vesztesége az aminek egyik következménye volt a szűkös férőhelyek elosztásán kiindult vita, amit a numerus clausus zárt le. De a numerus clausus egy polgári kormányzat modernista intézkedése volt (nemrégiben például női kvóta néven került elő felénk, ám nyilvánvaló, hogy Magyar Bálint nem indított el egy a férfiak kiirtásához vezető folyamatot és nem csak azért, mert az elképzelése megbukott).
Horthy is csak annyiban felelős a magyar zsidóság pusztulásáért, hogy gyengének és ügyetlennek bizonyult sorsfordító pillanatokban. Azok akik a holokausztot Magyarországon végrehajtották a Horthy-rendszer ellenében jöttek napvilágra és csak a német beavatkozás következtében kerültek a hatalomra. Nem a két világháború közti polgári rendszer a Horthy-rendszer, hanem annak ellenzéke felelős a holokausztért.
Itt nemhogy egyenes út nincs, hanem semmilyen út. Pontosabban van, egy Adolf Hitler nevű ember útja. Ha találni akarunk egy lineáris folyamatot ami a magyar zsidóság tragédiájához vezet, akkor az Linz-ben indul, majd Bécsen keresztül vezet Németországba és csak a II. világháború vége felé lép magyar földre a német birodalom katonái és tisztviselői képében akik majd támogatnak a korábbi rendszerek ellenzékéből toborzott magyar bábkormányokat.
szepi
Szerintem “Nagy-Magyarország”-ot írni a történelmi Magyar Királyság helyett (és “tót”-ot szlovák helyett) ma a szélsőjobb sajátja.
Amúgy rendben van a cikk.
A magyarzsidók “nagy-magyar”-zsidók.
Molnárgörény
Jó írás, és tisztességes. Fölösleges lenne megismételnem mindazt, amit már elmondtak ennek kapcsán.
Van néhány kiegészítésem és némi bírálatom is. A kiegészítések: hogy Nagy-Magyarország volt az az ország is, amely az 1800-as években a szegénység, illetve olykor a pogromok elől menekülő, jobb életre vágyó galíciai zsidóságot százezerszámra befogadta. Többször felvetették a bevándorlás korlátozásának igényét (Deák maga is), de ezt a törvényhozás sose fogadta el.
Szintén kiegészítés, hogy az 1919-20-as két év hányatott történelmében a zsidók szerepe ambivalens volt. A tanácsköztársasági népbiztosok (tudod, Shadai, ha Vámbéryre azt írod, amit írsz, akkor rájuk is áll ez, nem lehet kétféleképp mérni) tetteit nagyon is ellensúlyozta az, hogy az elcsatolt részek zsidósága szinte egyöntetűen magyar akart maradni (sokan be is menekültek a csonkaországba). Voltaképpen ezért is nem történt azonnali és durva zsidóellenes megtorlás 1919 után: mert a számtalan magyar nacionalista zsidó megnyilvánulás az akkori közvéleményben elfogadtatta, hogy a zsidóság nem egyenlő a népbiztosok vérfürdőjével. Az elcsatolt részek zsidósága kifejezett örömmel fogadta a visszacsatolást, illetve a vissza nem csatolt területek zsidóit ez mélységesen elkeserítette. A történelem fintora, hogy a sorsuk közel egyforma lett: a vidéki magyarországiak döntő többségét deportálták, viszont Tiso Szlovákiája gyakorlatilag minden zsidóval végzett, egy-kétezren ha maradtak (és Antonescu is nyírta őket erősen). Voltaképpen azok jártak a legjobban, akiket visszacsatoltak, de aztán Budapestre költöztek, ők megúszhatták.
A Reakción is kifejtettem, hogy a határmódosítás azért nem képtelenség és nem lehetetlenség. Magyarországtól Jugoszlávián át Izraelig kiderült, hogy az emberiség jelenleg nem igazán alkalmas a multikulturális és soknemzetiségű államokban való életre (sőt, szerintem az USA is hamar bajba kerül emiatt). Az aránylag homogén nemzetállamok felé törekvés természetes jelenség, és a koszovói szavazás immár precedens arra, hogy határváltozás békés (aránylag békés…) úton is lehetséges. Nem látom be és nem ismerem el, hogy az erdélyi tömbmagyarságnak miért lenne kevesebb joga a koszovói albánoknál?! A békés és aránylag igazságos határmódosítás ma is legitim cél, és ehhez valóban semmiképpen nem társul és nem is társítható újabb zsidóellenes intézkedések bevezetése.
Nagy-Magyarország történelmi határainak helyreállítása illuzórikus, mert egyszerűen nincs annyi magyar, illetve a perifériát masszívan belakták a nem magyarok. De egy határrevízió, és az 50% feletti magyarlakta részek visszacsatolása számomra cél és legitim cél. Nem utolsósorban azért, mert egy ilyen lépés után a kölcsönös kisebbségvédelmi intézkedéseknek valódi tétje lehetne – nálunk jelenleg számottevő kisebbség (a cigányokon kívül, de nekik nincs anyaországuk) nem él. Így a kisantant országai a kisebbségi jogokat anélkül vonhatják meg a magyaroktól, hogy retorziótól kéne tartaniuk. Olyan ez, mint az atombomba: amíg egynek volt, ledobta, amikor már többnek, akkor csak ijesztgettek vele. Jelenleg a kisebbségi kérdés aszimmetrikus, mert a nálunk élő néhány ezer román/szlovák az anyaországnak nem számít, baj esetén befogadja őket és kész. Mi nem tudunk ukmukfukk befogadni több millió elűzött kisebbségi magyart egyik percről a másikra. Ha többségi alapú határrevízió történne, a kölcsönösen meglévő kisebbségek miatt egyrészt tisztességes megoldásokat lehetne felajánlani az áttelepülni kívánóknak, másrészt kölcsönösen européer jogokat lehetne adni a kisebbségben maradóknak – és akkor a határok tényleg érdektelenné válhatnának, míg ma ez csak maszlag.
A bírálat pedig: egy ilyen jó írás mellett kár volt azonos dátumon közölni ezt.
Rossz az üzenete. Ráért volna egy-két nappal később, illetve lehetett volna korábban. Ne beszéljünk ünnepről ezen a napon.
Írok én is, és meghivatkozlak, mert tetszik az írásod.
Gabriel
Kedveseim! Nektek elment az eszetek! Ezeket a szövegeket én már olvastam valahol: a 20-as években a magyar zsidók tiltakoztak a külföldi beavatkozás miatt, az magyar belügy, ha a fehérterror ki akarja írtani őket, a numerus clausus az is belügy tessék mással foglalkozni helyette. A Zsidó Hítközség (Stern Samu) a 40-es évek elején azt szajkózta egyvégtében, hogy vesszen Trianon, mi magyar hazafiak vagyunk és tudjuk mi lett a vége! De a legrosszabbul azok a zsidók jártak, akik azt hitták az Alvidéken, Felvidéken és Erdélyben, hogy ők magyarok, de végül Auschwitzban a gázkamrában kiderült, hogy mégiscsak zsidók voltak! A romániai forradalom után sem volt jobb a helyzet, az antiszemitimus mocska öntötte el az egész országot, és ez a mai napig tart (a magyar kisebbségre gondolok elsősorban). De találkoztam boldog erdélyi magyar zsidókkal Izraelben! Még a székely szombatosok kis csoportja is él ott, végre hazára lelve a nagyvilágban. Olvassatok néha történelemkönyveket is (Randolph Braham)!
blogen
És pontosan mikorra is jósolod a magyar zsidóság kiírtását Gabriel amelynek szép egyenes ívű a politikai és kulturális kényszerpálya megalapozta folyamatának e judapesten megjelent cikk is része?
shadai
Gabriel: én olvastam Randolph Brahamot (szoktam is rá hivatkozni), de ez most egy másik történet. A te kiindulópontod az, ami Soros anyukájáé. Ezt jól ismerjük és ezt nevezem én félelmi logikának.
MG: most van Sávuot is. Amúgy nem volt soha gyakorlat a JP-n, hogy egy-egy emléknap alkalmából mindent alárendeljünk az emlékezésnek. Még a Holokauszt-emléknapon is voltak más témájú posztok az emlékező-írások mellett.
Molnárgörény
Gabriel: Shadainak igaza van. Meg lehet (érzelmileg) érteni ezt az álláspontot, de elfogadni, vagy pláne ebből kiindulni értelmetlen, sőt, önmagát megvalósító jóslatokhoz vezet/vezethet. Ma itt Magyarországon semmilyen tevőleges antiszemitizmus nincsen, különösen nincsen államilag támogatott. A magyarok számára pedig okkal-joggal ellenszenves, ha valaki folyamatosan a zsidó elnyomatást, sérelmeket emlegeti (meg a mi antiszemitizmusunkat) – szintén érzelmileg elfogadható ez az álláspont is!
“Nem bántottam soha egy zsidót se (vagy ha netán igen, nem ezért, és/vagy nem is tudtam, hogy az), nem is akarok eztán se, hát miért beszélnek nekem az antiszemitizmus mocskáról?” Ezt itt – velem együtt – több millió magyar (nem zsidó magyar) mondhatja.
Shadai: értem az álláspontodat, de van némi különbség a Holokauszt-emléknap más posztjai és ezen dolog között. Nevezetesen az, hogy az előbbi bizonyos értelemben “belügy”: ugyan ki róhatná fel egy zsidó honlapon, hogy saját tragédiájukról hogyan emlékeznek a honlap gazdái? Jelen esetben viszont a külső, nem zsidó olvasók érzékenységét ez a párhuzam érintheti. Nem szerencsés, ennyi – támadható. Engem nem bánt személyesen, ezt azért megjegyzem, én nem vagyok érzékeny általában semmire.
shadai
MG: a Judapest.org nem egy kirakatblog a nacionalista érzelmű nem zsidók számára. Remélem tömör voltam.
Gabriel
Kedveseim! Megvan a megoldás: mivel Izraelben nagyszámú magyar anyanyelvű zsidóság él, ezért javasolom, hogy csatoljuk Nagy Magyarországhoz! Vesszen Trianon! Egyesítsünk minden magyart országunkban!
ecodavid
és jelen esetben tán arról is szó van, hogy Trianon nem csak a nem zsidó, külső olvasók számára szomorú emlék, hanem …
egy halmaz vagyunk, sok kis részhalmazzal. Trianon az egész nagy halmazt érintette és érinti ma is.persze az más kérdés, hogy egy kis részhalmaz éli ezt meg über-tragikusan és ezért egy másik kis részhalmazon veri/verné el a port. nemzeti halmaz-elmélet.
shadai
gabrilo
MG,
Én nem értelek. Ott kezdődik, hogy az etnikai határrajzolgatás más az USA-ban, és más Káeurópában. Én nem szeretem Káeurópában az etnikai határrajzolgatást, mert könnyen Srebrenicában találjuk magunkat hirtelen – és ezek nem voltak olyan régen, ne felejtsd el. Koszovó jövőbeli helyzete sem biztos, egyáltalán nem (megjegyzés: jártam órára egy szerb-horvát történészhez, ő meglehetősen elítélte azt a processzust, ahogyan az egészet csinyálták). Itt a legutóbbi sogenannte etnikai rajzolgatás után megkaptuk nyakunkba a pánszláv uralmat. Hasonló hiányzik-e?
USA-val kapcs. tévedsz. A bevándorlás-kérdés egy-két éve volt magasfokán, mostanság épp leült, nem kicsit – a kampányban nem is nagyon használja az ami jobb sem.
blogen
A Kárpát-medencében utoljára 1938-ban Bécsben rajzoltak etnikai határok mentén országhatárokat.
Gabriel
München is Nagy Magyarország része, mert ott is él vagy százezer magyar…
Gabriel
Sőt New York is a miénk lesz!!!
Petya
Na ez már kicsit komolytalan, ennél Trianon témája méltóságteljesebb, minthogy olyanokat mondjunk, h New York is a miénk lesz.
J-Bone
FLAME
Van egy elméletem, nem túl konstruktív (inkább de-)
A magyarok kiírtották 44-ben a magyar zsidókat a vissza-csatolt területeken (is). Ezzel sikeresen elérték, hogy ma olyan állapotban (asszimiláció szélén, elnyomva) él a határon túli magyarság, amilyenben senki sem szeretne lenni. Elvesztette legfontosabb nyelvi és kulturális szövetségesét (a magyar zsidókat), és most egyedül lehet szembenézni a szláv tengerrel, az asszimilációval nap mint nap szembesülve.
Sok sikert, talán gondolkodni kellett volna előre egy kicsit.
Gabriel
Ott is van 2000 magyar zsidó egyetemi tanár legalább, etnikai alapon!
shadai
Jöhetnek forró témák, felvetések, kérdések, de azt kérem, hogy a másik véleményét és érzéseit mindenki tisztelje.
balagan
a post abszolút szívemből szólt, nagyfel!
a kommenteket még nem volt erőm végigolvasni.
blogen
Szvsz a határontúli területeken élő zsidóság deportálása miatt veszett el Ungvár és Munkács, itt ugyanis a magyar zsidók nélkül a magyarság törpe minoritás maradt. Ám e két nagyvárost és Kárpátalján a Tisza máramarosi völgyét leszámítva a zsidóság deportálása nem okozott jelentős változásokat az etnikai határokban.
A határontúli magyaroknak semmiben se lenne, lett volna jobb a helyzete, ha a hozzájuk kötődő magyar identitású zsidókkal együtt nyomják el őket.
Sokkal súlyosabbak a következményei az anyaországban, ahol a zsidóság helyét a keleti országrészben a cigányság töltötte ki, hasonlóan ahhoz, ahogy az 1990-91-ben gyakorlatilag teljes lélekszámban kivándorolt erdélyi szászok helyére is a cigányság nyomult be.
Szociálisan a nincstelen zsidók tömege is problémát okozna ma, de korántsem olyan jellegű problémát, mint okoz most a nincstelen cigányok tömege. Nem valószínű, hogy egy alternatív történelemben, amelyben elmaradt a deportálás más lenne a keleti országrész egykori underclassának a bevándorló zsidóságnak a szociális helyzete. Ám az biztos, hogy a szocialista nagyipar összeomlását követően a társadalom perifériájára sodródott segélyen élő nincstelen BAZ megyei zsidók nem lincseltek volna tanárt Olaszliszkán.
Molnárgörény
Gabrilo: a srebrenicai párhuzam nem igazi párhuzam, mert meggyőződésem, hogy nem lennének újra “hideg napok” oda-vissza egy békés határmódosítás nyomán. Mindenesetre nekem konzervatív alapvetés az, hogy az erdélyi tömbmagyarság vagy a felvidéki, határközeli magyar többség jogosult kifejezni z akaratát, hogy melyik országban éljen. Még Trianon idején is volt erre példa: Sopron ügye.
Elég szomorú, hogy J-Bone hozzászólása formálisan részben igaz – még ha nyilván nem is ez volt a cél, illetve Magyarország nem arra készült, hogy pár év múlva újra a kisantanthoz csatolják vissza azokat a részeket. De egy dolog masszívan nem igaz: a “magyarok kiirtották”. Nem! Segédkezet nyújtottak a deportálásokhoz, sanyargatták is a zsidókat, de nem a magyarok ölték aztán halomra őket, hanem a németek. Ami lényeges különbség!
Valahol pedig röhejes az, hogy a bécsi döntések (valamint a Délvidék egy részének visszaadása) az ügyben eddig a legigazságosabbnak mondhatóak. Ha elfogadjuk a nemzetállami igényt legitimnek (és akkor is átütő erejű, ha nem fogadjuk el), akkor Nagy-Magyarország hosszú távon nem volt fenntartható, de Trianon igazságtalansága szembetűnő. A bécsi döntések úgy-ahogy elfogadható határokat húztak. Paradox, hogy olyan személyek hozták az eddigi legelfogadhatóbb és legigazságosabb megoldást, akikrő egyébként se igazságosságot, se tisztességet vagy emberséget nem lehet megállapítani – sőt, az ellenkezőjét. Vagyis gazemberek is hozhatnak jó döntést, ha kijön a lépés.
Lev
Mölnárgörény,
Szerintem nincs igazából lényegi különbség a között, hogy valaki baráti jobbját nyújtja egy tömeggyilkosság kivitelezéséhez, vagy kezdeményezi azt. Magyarországon ment a legzökkenőmentesebben a zsidók deportálása, véleményem szerint ez nem az emberek mértéktelen emberszeretetéről és nem is a filoszemitizmusokról árulkodik. Még azt sem mondhatnám, hogy közönyösök lettek volna, talán jobban beleélték magukat a náci ideológiába, mint a németek maguk, hiszen abszolút beleillett a jócskán antiszemitizmussal fűszerezett gondolkodásukba. Tovább megyek: szerintem inkább a nácik nyújtottak segédkezet a zsidók legyilkolásához és nem fordítva.
Molnárgörény
Lev, nem akarok ebbe újra belemenni, már régen beszéltünk róla sokat. nem értünk egyet; de ha meg akarod beszélni, gyere át hozzám, és ott kitárgyalhatjuk. Ez egyrészt nagyrészt off, másrészt félreviszi a kérdést. De várlak szeretettel, ha akarsz erről eszmét cserélni.
Loxon
Amúgy nem akarom behozni a témát e poszt alá, de talán megérdemelne egy külön posztot: valóban kiváncsi volnék, mi erről a Judapesten a vélemény: http://nol.hu/cikk/486138/
(Lev, illetve az indító J-Bone hozzászólása okán jutott eszembe)
MG-vel részben egyetértek. Saját Trianon-posztom:
http://konzervativok.blogspot.com/2008/06/az-elrabolt-trianontl-belvedere-palotig.html
pnegyesi
Jóestét,
Ezen a témakörön én is elég sokat tűnődtem.
El kéne kezdeni tisztességesen kibeszélni azt, hogy mi történt. Miért jutottunk el Trianonig (ami önmagában egy nagyon kellemes hely, tök jót lehet csónakázni a kastélyparkban :)), hogyan nem tanultunk Trianonból (Csonka-Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország mennyország), hogyan ismételjük meg a mai napig ugyanazokat a hibákat újra és újra.
A Nagy-Magyarország utáni vágyakozás egy olyan eszménykép után, amely sohasem létezett. Amit shadai leírt az lehet egy ilyen érzésféleség, de ha végre tisztességesen szembenéznénk a saját múltunkkal és kollektive baromira elszégyellnénk magunkat és tudomásul vennénk, hogy elődeink milyen arrogánsak és kretének voltak (most olvagatok egy könyvet A Magyar kultúrpolitika történetéről – tanulságos), akkor talán végre helyén tudnánk kezelni ezeket a dolgokat.
A magyar (inkluzíve magyar zsidó) okos, szorgalmas, tehetséges, de ezeket gondosan elfojtja-kiírtja magából.
Az 1867-1939 között több szakaszra tagolható eszményi Nagy-Magyarország képet árnyalni tudná az a több(tíz?)ezer nincstelen aki kitántorgott Amerikába. Például.
Enyhén összefüggéstelen vagyok asszem, bocsi
blogen
Kétmillióan vándoroltak ki Amerikába. Ez hatalmas nyereség volt Magyarországnak, ugyanis ha itthonmaradtak volna az kétmillió nincstelen agrárszocialista forradalmárt jelentett volna. Ha egy ország túlnépesedik, akkor a kivándorlás elősegítése a legoptimálisabb politika, márha van hova kivándoroltatni a fölösleges népességet.
Székely András
a szidó magyarok és magyar zsidók általában osztrák-magya, illetve a habsburgok birodalmán belül viszonylagos szabadságot élvező zsidók voltak. ha valakinek fájt és ártott ennek az elő-EU-nak a felbomlása, akkor az ez a réteg volt, amely egyébként többnyire tudott németül. az erdélyiek talán kevésbé, anyámhoz, aki déván töltötte a gyermekkorát, berlini nevelőnőt hívtak, mert mindenki magyarul beszélt othon, és a nagyapám szerint, aki bécsben végezte a mérnökkart, az érvényesüléshez jól kell tudni németül.
magyarország (fél romániával, egész szlovákiával, negyed szerbiával együtt) szimnbolikusan független volt, és annak is érezte magát. ferenc józsef öt birodalmi nyelven tudott, magyarul is, csehül is, horvátul is meg talán szlovénül (venbdül). ez a császár-király kötelessége volt.
a nagy elkúrás 1867 és 1914 között történt. ebben a szabad áru- és munkaerőforgalmú világban, ahol a húsazkoronás arany mindenütt egyformán sokat ért, kb. annyit, mint a 20 frankos francia “napóleon”, a kisebb nemzetiségek NEM kapták meg azokat a szimbolikus jogokat, amelyektől például a románbok erdélyben jobban érezték volna magukat, mint a regátban. a nemzetiségeket amolyan szükséges rossznak tekintették (szóban és sokszor), és teljesen elvadították őket. mint ahogy a kuruc.info ma is teszi. ha én volnék a régi kisantant országainak a titkosszolgálata, illetve ezen belül a sovén vonal, fizetném őket. minden magyarul tudó románt, szlovákot vagy szerbet meggyőzhet arról, hogy a magyarok olyanok, amilyennek a propagandistáik leírják őket.
a nagy-magyarorsatágon belüli arányokat lényegesen módosítoptta, hogy a kb. 10 5-nyi zsidó nem nemzetiségnek, hanem vallási kisebbségnek tekintette magát. 1920 után persze ez változott, több “nem volt szükség” erre a magyar rétegre.
a numerus clausus nem volt éppen polgári, de igazsaágtalannak se mondható (ha 6 %, akkpor az egyetemen is legyen 6 %). csakhogy, mint bethlen istván írta, ebből az lett, hogy a 6 % feletti zsidó hallgató külföldi vagy új vidéki egyetemre járt (pécs, szeged, debrecen, pozsony vagy kolozsvár helyett) és a budapesten végzett “gójoknál” felkészültebben jelent meg az értelmiségi munkaerrőpiacon. csakhogy ennek a felismeréséhez csavaros erdélyi észjárás kell.
trianon elméletben nem csinálható vissza, de semmissé tehető a globalizáció által. csak bécs helyét brüsszel foglalja el. és nem felejtsük el, hogy 1867 után bécs NEM volt ellenséges főváros. sőt. ha már, akkor prága volt az: a szlávbarát ferenc ferdinándot legalább olyan ésszerű lett volna egy magyarnak lelőni. és nem beleugrani a világháborúba, megvalósítva kossuth jóslatát a kuegyezéskor: fél századon belül a dinasztia egy óriási háborúban elbukik, és ha magyarország hozzá köti magát, akkor vele bukik.
hogy hova vezet a kuruckodás, arra jó példa nagy-szerbia álma (“szerbia addig terjed, amíg szerb sírokat találunk” – vagyis minimum ráckevéig, esetleg a váci utca déli feléig, de szentendre volna az igazi északi határ ezen az alapon). és most van egy olyan szerbia, amely minden eddiginél kisebb és sztegényebb. mert azt hitte egy jelképről, rigómezőről, hogy fontosabb a valóságnál. az pedig a főleg moszlim albán gyertekek száma.
szerintem izrael is ezen az önsorsrontó úton jár. jeruzsálem olyabn kellett volna legyen, mint aq kosáry féle trianon: mindig gondolni rá, sose beszélni róla. meg lehet emlélkezni róla baqbilon vizeinél. akár sírni is. vagy álmodni róla, mint jános evangélista a mennyei jeruzsálemről. és beérni tel-avivval mint fővárossal. persdze, az ilyesmihez önárnyékokat kell átugrani.
a jobbosoknak például tudomásul kellene venniük (meg a jobbos szavazatokra áhító balosoknak is), hogy a cigányok nem csak a segélyért szülnek. ma kevesebb gyereket szülnek, mint hetven-nyolcvan évvel ezelőtt (statisztika by kemény istván). csak éppen ezek a gyerekek nem halnak meg tüdőbajban vagy difttériában. és úgy nőnek fel, mint a többnyire börtönben tzartott afroamerikaiak. lesittelve ők a többség, de néhány évtized múlva roamungrisztánban (egykori magyarország) is ők lehetnek. és ha ez így lesz, akkor az izraeli zsidók épp úgy nem fogják tudni őket innen kiparancsolni, mint a palesztinokat a maguk körüli földekről.
nemzetek nem voltak, hanem lettek és lesznek, néhány értelmiségi tevékenysége és adott történelmi körülmények hatására. a zsidó nemzet a cionizmussal jött létre, azt hiszem. a palesztin nemzet még nem ébredt fel, de fel fog. mint például a magyar nemzet ii. józsef idején.
mivel a bigottan katolikus osztrákokat erősen ingerelte a bécsi zsidók tekintélye és jómódja (jórészt belőlük állt a polgárság), megszületett az osztrák antiszemitizmus, és ez megszülte adolf hitlert. hitler csak 1925 körül lett német állampolgár. a németek közt viszonylag ritkaság volt az antiszemitizmus, de mint minden anti- érzelem, jól terjedt. ma is létezik, csak elnyomják, mint viktoriános angolok a farkuk felállását, mert tudják, mekkorát lehet ebben az ügyben “szívni”. ezért aztán túllihegik a dolgokat, emlkékművel, izrael-segéllyel, jóvátétellel, a zsidók egy része meg természetesen partner erre. ugyanis ha valaki azt hisazi, hogy az úr a kiválasztottsághoz észt is adott, akkor nagyon téved.
erdélyt, felvidéket, délvidáket ismerni kell és szeretni – de sose beszéni róluk úgy mint magyar földről. ez súlyos kötelesség. és örökül kell hagyjunk fiainknak, ha vannak, hogy tudják, mi volt valaha európa közepén fél évszázadon át.
Milla
Tényleg nagyon jó írás, respect.
Egyébként a trianoni palota oldalán ott áll évek óta, hogy a qva anyátokat. Szépen magyarul. Azután a franciák lemázolják, de valaki mindíg visszafesti, évek óta…
Petya
Én azt a legendát hallottam, h Clemanceau sírját minden június 4-én leszarják.. Egy ideje őrséget állítanak köréje, de reggelre így is mindig ott van a szar…hogy ezt hogyan??? lol
kutya
Vicces, több ilyen sztorit hallottam én is,de ezek szerintem csak legendák. Szerintem nem jó kommunikációs fogás részünkről.
“shadai:Jöhetnek forró témák, felvetések, kérdések, de azt kérem, hogy a másik véleményét és érzéseit mindenki tisztelje.”
Én nagyon kiváncsi lennék egy Judapest álláspontjára Hothy Mikolossal kapcsolatban.Ha gondolod e-mailben megírom mire vagyok igazán kíváncsi.
Petya
Kutya: Ezt már én is fölvetettem, csak más megközelítésből (a kenderesi Horthy kriptában található “A hálás zsidóság” koszorú kapcsán), de Shadai nem támogatta, h az ötlet post formájában öltsön testet.
biga
Van itt próféta is: VEU. Meg a jó írás. Másra gondoltam, de nagyon szeretetteljes lett, olyan mint a JP maga. Hatalmas mosoly. Megéri. Mégis.
kutya
Petya
A hazai széljobb két témával vezeti, sajátos érvrendszerrel, sajátosan nemzeti táborát. Az egyik Trianon, ami miatt Soros mama és a hozzá hasonlók paráznak. A másik Horthy, akitől szintén megy a para, a fehér lovazás már enyhe nácizás a közbeszédben, a másik oldalon a legendák gyártása, hősként beállítása zajlik. Vajon ennyire veszélyes lenne a kormányzó, vagy már a nevét is ciki leírni?Én ezért dobtam fel, mint témát, mert komolyan érdekel a JP. álláspontja.
kutya
Petya
Közben rájöttem,Shadai miért nem támogatja…….a google segít a megoldásban….
weisz manfréd huba
nagyon jó!
“lopjunk” vissza mindent a szélsőjobbtól.
Na jó mondjuk az antiszemitizmust megtarthatják.
Azt vágjátok, hogy ez a nap duplán történelmi?
Nagy Levin
Kedves Blogen!
Mikor “kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”, ahogy a hülye, értetlen, az esetnek kellően örülni nem tudó J.A írta, akkor végre, éljen, megszabadultunk egy halom nincstelen agrárforradalmártól. Ezt nem hiszem el, lehet, hogy nem tudok udvarias maradni. Szal, amikor deportálták a zsidókat Északkelet M.O-ról, akkor is egy nagy halom csórótól szabadultunk meg, általában, szociális kérdéseket épp így kell kezelni, elérni, hogy takarodjanak máshová, ne itt rontsák nekünk a levegőt. Ezt komolyan mondtad, jól vagy, kedves Blogen? Engem a technicisták elképesztő, öntudatos szociális érzéketlensége és saját egyetlen igazukba vetett megingathatatlan hite már nemigen lep meg, de az, amit ezekről az emberekről írtál, ne is haragudj, de… Na jó, nem írom le. Szóval az, amit írtál, cinikus, förtelmes, döbbenetes. Ők milliónyian nem csak a költségvetés kiadási oldalának tételei voltak ám (különben termeltek), hanem emberi lények, ha érted, mire gondolok.
Shadai, bocs az önreklámért, válaszoltam a postodra a blogomban:
http://nagylevin.freeblog.hu/
fhb
Továbbá feltámadnak a halottak, ami egyértelműen jelzi, hogy a jelenleg ismert világ törvényei megváltoznak, azaz a messiási kor nem evilági lesz. (Valamint a halottak feltámadásán kívül gyakorlatilag visszatérünk az Édenkert állapotába, az oroszlán a báránnyal együtt heverész majd, ami szintén azt jelzi, hogy a világ alapvető törvényei változnak meg, ergo nem evilági lesz).
ZZoli
Afehad: így világos, akkor egyre gondoltunk. mondjuk amennyire én tudom, az asszimiláció a nemzetiesedés előtt “természetes” volt (ha valaki kilépett pl az emített parasztsorsból) és inkább kulutális alapú volt (mivel a nyelv latin volt), azonban a 19. században inkább nyelvi asszimiláció ment végbe, de az sem sok sikerrel. maga a kényszer, melyet a magyar királyság alkalmazott, durvább, mint az, amit gyakorlatilag elértek vele (nagyon kevés ember asszimilálódott teljesen). de természetesen én is egyetértek azzal a megállapításoddal, hogy az ilyen szintű asszimilációs kényszer nem lehet sem eszköz sem cél, főleg nem a modern Európában.
tetra
Azzal az állítással, hogy kisajátít a szélsőjobboldal dolgokat, nem feltétlenül értek egyet. Az, hogy kisajátít vagy rányomják, nehezen elkülöníthető. Csak annak a kérdése, hogy kit akarunk “hibáztatni”, persze a helyzeten nem változtat, hogy trianonozni és magyar vagy árpádsávos zászlóval járkálni aggályos lehet.
ZZoli
Székely András: nagyon jó, amt írsz, abszolút így van. én annyit tennék hozzá – amit már jeleztem – , hogy ha Trianonnal nem is esik szét a királyság (Kossuth jóslata szerint), akkor az megtörtént volna később. ha megnézzük a délszláv eseményeket (legutóbb pl Koszovó, ahol csak tényleg a nagyon elvakultak nem látták, hogy Koszovó le fog szakadni [de nem fog csatlakozni Albániával, mert ezt nem engednék neki]), vagy az ír-északír/skót eseményeket, függetlenedési kísérleteket, vagy a legutóbbi belga krízist, mely majdnem szakadáshoz vezetett, nos erre nem nehéz következtetni.
kisebbséggel kapcsolatban csak azt hiszi az egyszerű halandó, hogy a romák integrációja a nehézkes/lehetetlen stb, mivel ha megnézzük a migrációs törekvéseket, akkor valószínűbb az, hogy 20-30 éven belül az arab és a távolkeleti (kínai, indiai) bevándorlás fog nagyon megugrani, ami igen komoly problémákat fog gerjeszteni, az emíltett “nemzetek keletkeznek, nemzetek halnak” folyamat miatt…
ZZoli
Lev: az a baj, hogy ez sajnos teljesen így is van, mégis azzal szoktak takarózni, hogy a megszállt náci területeken már a németek által kiépített rendszer volt a deportálásokra, ami bizonyos szintig igaz is, de az, hogy ebben a társadalom ne lett volna felelős, badarság (jellemzően így mentik fel Szálasit is…). Csepeli írja egyik könyvében, hogy Észak-Kelet Magyarországon például a napi sajtóban benne volt a deportáltak listája, tehát, hogy ez nem nyiltan, a társadalom szeme láttára történt, és nem tudtak róla az emberek, badarság. ebben a megállapításban épp az a jó, hogy utána lehet nézni az akkori sajtókban…
fhb
Egyébként a határrevízió meg más népek magyarfóbiája témában én csak ennyit mondanék:
http://www.hhrf.org/szabadujsag/modules.php?name=News&file=article&sid=581
Nem ennyire hurráoptimista cikk ugyanerről:
http://www.hirtv.hu/?tPath=/belfold/&article_hid=111345
összenő, ami összetartozik, ha megszűnnek a határok…
blogen
Az összehasonlítás tökéletesen értelmetlen Levin, de egyébként igen, technikai szempontból megszabadultunk százezernyi nincstelen zsidótól is, csak iszonyatos áron és nem ez volt a célunk, hanem a gazdagabba zsidók kirablása a deportálások idején. Ha feltesszük, hogy egy alternatív történelemben nincs deportálás, akkor ezeknek a keleti vármegyékben élő nincstelen zsidóknak a jelentős része Palesztinába vándorolt volna ki két hullámban, először a negyvenes években a fiatal és szegény, de szebb jövőt ígérő zsidó államba, másodszor pedig a rendszerváltás után, a kilencvenes években immár a gazdagabb zsidó államba. Ez utóbb valahogy úgy játszódott volna le, ahogy a szászok kivándorlása Erdélyből 1990/91-ben.
Amúgy a te álláspontod az embertelen és förtelmes, mivel nem gondotad végig a következményeit, hiszen te hagynád, hogy itt nyomorogjon kétmillió szerencsétlen, ahelyett, hogy megcsinálja a szerencséjét Amerikában jól fizetett munkásként. Csak tudnám miért! Mi a jó abban, hogy ha a fölösleges emberek, akiket egy terület nem képes eltartani éhkoppon döglődnek, majd legyengült állapotukban megfertőzi őket a kommunizmus, csak mert a kivándorlás valami érthetetlen oknál fogva egy csúnya rossz dolog.
Gondolkozz, mielőtt írsz, de az eszeddel, ne a szíveddel! Az utóbbi ugyanis csak a vér pumpálására használható.
blogen
Nem mellesleg Levin a zsidók Galíciából éppen az éhkopp elől vándoroltak volna be Magyarországra. Mi jó lett volna abba, ha lezárjuk a határt a XIX. század legelején azon az elven, hogy mindenki dögöljön éhen ott, ahol született? Zsidók milliói élhettek kicsit, vagy sokkal jobban Magyarországon.
Psymon
Tudtommal Magyarország az egyetlen ország a környéken, ahol nem adta ki az állam máig hivatalosan a teljes deportációs listát.
Falvak, városok kérésre kiadnak doksikat (Jaross-aktákat), de az nem az összesített. Rákérdezésre a hivatalos szervek nem tagadják a létezésüket, de kitérő választ adnak. Ezt a cfáti magyar zsidó múzeumban tudtam meg.
Javaslom következő JP projektnak a nyomásgyakorlást Sólyomnál, Gyurcsánynál, akinél csak lehet, hogy ez nyílvánosságra kerüljön.
Alapvetően járulna ez hozzá a történelmi traumák feldolgozásához.
Székely András
egyetlen apróság az amerikába való kitántorgás kérdéséhez:
1. a kivándorlók a némi tőkével való hazatérés szándékával vándoroltak ki, s e hazatérés leginkább a világháború okozta változások miatt nem sikerült;
2. nem másfél millió magyar, hanem magyar állampolgár vándorolt ki, nagy részben szlovák, ruszin, galiciai zsidó stb. emberek.
(bocs, ez két apróság volt.) csakl azt akarom jelezni, hogy az itt maradók nagyrészt az “utódállamok” nem-magyar nemzetiségét gyarapították volna, és nem a magyart.
blogen
A Jaross-listák nem maradtak fenn. Nincsenek listáink. Részben maga a Jaross-lista is egy legenda, ugyanis az soha nem volt több, mint egy töredékes nyilvántartás, aminek a készítése a gettósítás és a deportálások miatt abbamaradt. Azok a listák, amik el is készültek jórészt elkallódtak a háború során, ami megmaradt, a különféle kommunista levéltárokon át vándorolva végül 1983 és 1989 közt bezúzásra került számos más pótolhatatlan dokumentummal együtt.
Határon túli levéltárakban itt-ott előkerülhet egy-egy lap ezekből a listákból, de az csak arra lesz elég, hogy kiállítsák a múzeumban, hogy így nézett ki egy Jaross-lista, amely lista semmilyen jelentőséggel nem bírt a zsidóság sorsa szempontjából, mivel már készítése alatt zajlott a deportálás a listáktól függetlenül.
Nagy Levin
Édes Blogen!
Neked eszedbe sem jut, hogy az ordítóan igazságtalan birtokszerkezet például részese volt e nyomornak, hogy a nyomoron nem kizárólag úgy lehet enyhíteni, hogy addig éheztetjük az embereket, míg elmennek valamilyen, vagy jobb, vagy rosszabb életet élni Amerikába? “Szíve szorult, rezgett a lába, acsargó habon tovatűnt, emlékezően és okádva, mint aki borba fojt be bűnt”. Te “fölösleges népesség”-nek nevezed őket, csak, tudod, (dehogy tudod) az ember nem árúcikk, amiből túltermelés van adott esetben, amit, ha lehet, ki kell dobni olyan felvevőpiacra, ahol van rá kereslet. A technicizmus és a technikai, kalkulatív racionalitás szükségszerűen vezet ilyen gondolatkhoz. Felhívnám a figyelmed, hogy a leggazdaságosabb módon az emberi munkaerőt, emberanyagot egy remekül szervezett gyárban, Auschwitz Birkenauban használták fel.
Te melyik szeveddel gondolkodsz, amikor ilyeneket írsz? Neked, pesze, földönfutóvá lett emberi lények nyomora, pláne érzései nem tételek, nem fogsz a buta szíveddel gondolkodni. Hátahagyott családok, ilyesmi, nem ügy. És azt hiszed ilyenkor, hogy okos vagy. Különben mi van akkor, ha nem lehet őket sehová küldeni? A “fölöslegeseket”? Akkor, gondolom, az, aki nem a szívével gondolkodik, elpusztítja őket, nem? Csak nem érzelmeskedünk, ha a racionális megfontolások ezt diktálják?
A szociális problémák megoldása nyilván fel se merül helyben esetleg. De lehet, hogy ilyesmire gondolni is már maga a kommunizmus, úgyhogy jobb lenne, ha én is venném a kalapom, mint fölösleges népesség.
Te, Blogen, te tényleg leírtad azt a szót emberi lények egy csoportjáról, hogy “felesleges népesség”. Eszednél vagy?
Nagy Levin
Blogen!
Nem szót, kifejezést, mindegy.
Kedves MG!
Alapvető dolgokat ítélsz meg nagyon másképp, alighanem ebből származik az összes nézeteltérésünk. Azt írod, a holokausztra, saját gyászára úgy emlékezik a judapest, ahogy akar, ezzel szemben a magyarok gyászáról emlékezve figyelembe kell vennie a magyarok érzékenységét. De a helyzet az, hogy a judapestnek, mint a postból kiderül, saját gyásza Trianon, mert a magyar zsidók – magyarok. A magyarok egyik -nem túl népes, de igen heterogén – csoportja. Ezért aztán az 550000 körüli magyar zsidó meggyilkolása sem privát judapestes gyász, hanem magyar gyász, magyar tragédia. (Szerb Antal, Radnóti, Rejtő, Braun Csibi, Petschauer nem a magyar kultúra veszteségei? Az én magyarul beszélő, Magyarországon született, egész életüket Magyarországon töltő és végigrobotoló dédszüleim tán nem magyar áldozatok?). Ezt, ebben biztos vagyok, Te is így gondolod. A másik része is épp így igaz.
Üdvözöl:
Levin-Gyuri
Kedves Shadai!
Valaki emlegette Brahamet. Nos, igen, ő radikálisan mást gondol a tárgyalt korszakról, mint a Te postod. “A pusztulás előjátéka” néven tárgyalja, idézőjelbe téve egy alfejezet címében az “aranykor”-t. Erről a legkevesebb, amit mondhatunk, az, hogy túlzás. Braham adatok fáradhatatlan gyűjtsében volt jó, ez munkája hatalmas erénye, koncepcionálisan könyve erősen vitatható, nem igazán teoretikus agy, ahogy, mondjuk, Heller Ágnes is írja, de azért Soros György tiszteletreméltó édesanyjánál komolyabb vitapratner. A többiekről, akik szintén vitathatóbbnak látják Nálad ezt a korszakot, nem is beszélve. Bibó, Németh, Pap Károly stb. Szóval nem csak “félelmi reflexek” vannak, hanem érvek is. Bár engem nagyjából meggyőztek, de lehet, hogy nem jó érvek. Cáfold őket. De ne csak Soros mamájával vitatkozz!
blogen
A birtokszerkezet ordítóan elmaradott volt, ugyanis a korszerű nagybirtok mellett sajnos parasztok milliói éltek neolitikus szinten gazdálkodva, magyarán saját fogyasztásra termelve, kevéske fölösleget árubabocsájtva csak egy-egy jó évben. Nem csak a kivándorló kétmillió volt fölösleges, hanem az ittmaradók közül is több milliónyi törpebirtokon gazdálkodó. Az ember meg tényleg nem árucikk, az ereje az árucikk, amit a munkaerőpiacon áruba is bocsájt.
Ezenkívül a racionalizmus egyfajta gondolathoz vezet, reális gondolathoz. Olyan gondolathoz, amely szilárd talajon összhangban áll a valósággal. Egyszer majd próbáld ki milyen is az!
Az Amerikába kivándorló földönfutónak született emberek meg tisztes proletár jólétre tettek szert Amerikában. Ugyanis a szociális problémák túlnépesedés esetén csak a fölösleges népesség kivándoroltatásával oldhatók meg. Nincs más út, a jólétben élők kirablásán, majd javaik felélésén alapuló kommunizmus csőd. Ezt minden épeszű ember tudja.
blogen
Egyébként érdekes kérdés, mi lett volna, ha a zsidóknak Galícián belül kell megoldaniuk a szociális problémáikat és nem vándorolhatnak ki. Nyilvánvalóan akkor nincs jelentős zsidóság a mai USA-ban, így könnyen lehet, hogy az USA ma nem szövetségese Izraelnek, hiszen nincsenek zsidók, akik előtt az elnökjelöltek licitálhatnak a szavazatukért, mint ahogy nincsenek zsidó Nobel-díjasok tömegei sem, hiszen Galíciának nincsenek híres egyetemei és fasori gimnáziumai amely kitermelhette volna azokat, így nincs cionizmus sem és Izrael sem, a zsidóság ma is Galíciában él csak nagy tömegben a világon. Él, mert így nácizmus se valószínű hogy lenne, zsidók hijján nem lett volna Leopoldstadt Bécsben, amely osztrák nagynémetek akkor még zavaros ideológiáinak szolgál alapul.
Milyen érdekesen alakul a történelem, ha nem tántorog ki néhány millió zsidó Galíciából!
eszté (szt)
Hát ez a jó+fontos poszt kezd gellert kapni, hajlik a kanál nyele…
eszté (szt)
Nyél = kommentek, nyilván.
Nagy Levin
Nincs mit mondanom. Nem a racionalizmust bíráltam, hanem a kalkulatív racionalizmust. A “szilárd talajon összhangban áll a valósággal” ismeretelméleti taglalására nem térnek ki, korlátoltan dogmatikus. Nem azt mondtam, nem lehet gazdasági értelemben számolni a munkaerővel, azt mondtam, az ember nem pusztán, érted, nem kizárólag árúcikk. Azért kár, hogy ez a nyilvánvalóan nem épelméjű népi mozgalomnak nem jutott eszébe később, tényleg. Hogy hogy lehetne megoldani a zsellérek, uradalmi cselédek kérdését, a mélyszegénységet és nyomort. Takarodjnak! Ha valaki szegény, akkor takarodjon. Szóba ne kerüljön, hogy megfizessék a munkáját. Ők, ugye, a korszerű nagybirtokon dolgoztak, iszonyatos körülmények között. Ha elviselhetetlen körülményeiken javítanának, az szörnyű kommunizmus lenne. Nézd, Blogen, olyan távol van egymástól a világnézetünk, hogy nem tudok veled beszélgetni. Csak egy utolsó kérdés: a “kivándoroltatás” azt jelenti, hogy nem is kell megvárni, míg maguktól mennek, hanem “vándoroltatni” kell őket? Konkrétan deportálásra gondolsz? Továbbá nem választoltál: ha nincs hová vándoroltatni, mit ír elő a valósággal szilárd talajon összhangban álló egyetlen ésszerűség? (Ez a hittétel és – főleg – ez a zsargon gördülékenységében leginkább a vulgármarxizmus nyelvére emlékeztet, nem gondoltam volna, hogy eleven ember le tud írni ilyen mondatszörnyet).
No, várom válaszod az utolsó kérdésre.
Matfu
Én úgy hallottam a nagyapámtól, az érintettek nem tudtak a deportálásukról.
Jó korán mentek ki értük, hogy biztos otthon legyenek. Néhány emberségesebb tiszt előző éjjel levelet dobott egy-egy postaládába, hogy meneküljenek.
Nagy Levin
Kedves Eszté!
A kivándorlótömeg, Braham véleménye meg ilyenek szerintem nagyon is hozzátartoznak Shadai postjához, ellenérveknek szántam őket azzal szemben, amit Shadai ír Nagy-Magyarországról. De ha úgy érzitek off, akkor bocs, léptem, talán kicsit tényleg elragadtattam magam mennyiségileg.
eszté (szt)
Nekem a mi lett volna ha a galíciai zsidók maradnak stb. volt már túl sok.
blogen
A túlnépesedés azt jelenti Levin, hogy egy adott terület eltartóképessége alacsonyabb, mint a népessége, ebből pedig egyértelműen következik, hogy nincs pénz megoldani a zsellérek kérdését, ha lenne, nem lenne túlnépesedés, mert a zselléreknek a pénz munkát teremtene a városokban. Ezért ha van szabad munkerővándorlás a munkaerőhiánnyal küszködő területek és a túlnépesedett területek közt, akkor a népesség magától megindul, ha nincs, akkor telepíteni sincs hova.
Egész egyszerűen alapjaiban fals a deportálós szöveged, mert értelmetlen. A zsidókat nem azért deportálták, hogy megoldják a kínzó munkaerőhiányt a Főkormányzóságban, hiszen a magyar zsidók nélkül is elegendő munkáskéz állt rendelkezésükre a meghódított területeken. Persze értem én, nyilván azt akarod kihozni ebből, hogy azok akik képesek az okoktól a következményekig áttekinteni egy kérdést nácik, akik maholnap deportálni fognak a józan ész nevében. Nem, nem fognak.
Ha meg a felesleges népesség nem tud hová vándorolni, akkor bizony fel kell szerelni egy korszerű rendfenntartó erőt, amely majd elejét veszi nyomoron tenyésző forradalmi mozgalmaknak. Ezért hozta létre a dualizmus társadalma a csendőrséget, hogy a gyarapodó többség védelmében kordában tartsa azokat a nincsteleneket akik még nem vándoroltak ki és akiknek nincs vesztenivalójuk.
De ez csak annyiban tartozik ide, hogy pontosan ugyanazok a könyörtelen természeti folyamatok miatt vándorolt be a zsidóság Magyarországra, amiért a magyarországi nincstelenk Amerikába.
blogen
Pedig pont az megérne egy hosszabb eszmefuttatást eszté! Tehát, hogy mit köszönhet a zsidóság a nyugatnak, amely befogadta a kelet és nyugat perifériájáról bevándorló zsidóságot. Mi lett volna a zsidóság sorsa e nélkül. Ám ez már tényleg nem ide tartozik.
shadai
“Mi lett volna a zsidóság sorsa e nélkül.”
Így 4-5 évvel később irtották csak ki őket. De ez már tényleg egy másik történet.
kutya
Talán nem a legjobb szó, hogy a széljobb kisajátít témákat, inkább az állná meg a helyét, hogy a széljobb beszél csak róla, és a saját szája íze szerint, saját igaza alátámasztására formálja, miközben mindenki másnak hallgatni kifizetődőbb. Aki ott reméli azt, hogy közelebb kerül az igazsághoz, azzal, hogy csak ott beszélnek róla, joggal hiheti , hogy nincs a hitelességgel probléma, mert más csak hallgat, és a támadások elkerülése miatt kifizetődőbb tudomást sem venni az egészről. És ez a hallgatás bizonyítja a széljobb igazát. Így jönnek létre hamis mítoszok. A széljobbon ezért beszélnek néha olyan nyelven, amit néha alig lehet megérteni……
Gabriel
Kedves Nagy Levin! Én csak a tények miatt említettem Braham könyvét, mert úgy láttam, hogy a hozzászólások inkább az érzelmi szálakra koncentrálnak. Különben egyetértek Veled mindenben.
Nagy Levin
Ha meg a felesleges népesség nem tud hová vándorolni, akkor bizony fel kell szerelni egy korszerű rendfenntartó erőt, amely majd elejét veszi nyomoron tenyésző forradalmi mozgalmaknak. Ezért hozta létre a dualizmus társadalma a csendőrséget, hogy a gyarapodó többség védelmében kordában tartsa azokat a nincsteleneket akik még nem vándoroltak ki és akiknek nincs vesztenivalójuk.
De ez csak annyiban tartozik ide, hogy pontosan ugyanazok a könyörtelen természeti folyamatok miatt vándorolt be a zsidóság Magyarországra, amiért a magyarországi nincstelenk Amerikába.
Az utolsó tagmondat mindent megvilágít: könyörtelen természeti folyamatok. Társadalmi folyamatok, édesapám, bár olyat nemigen ismernek az észbajnokok, minden rohadt igazságtalanság természeti képződmény, ezért aztán épp úgy viselkedünk ilyen esetekben, mint akkor, ha elszaporodnak a nyulak vagy a patkányok. A csendőrség dicső intézményének szép igazolását külön kösz. Ausztria-Magyarországon nem túlnépesedés volt csak, hanem szociális igazságtalanság. Ordító. O.K, remek társadalomkép, felesleges embert nem integráljuk, nem társadalmi kérdéseken törjük a fejünket, hanem természeti ténynek tekintjük a nyomort és elszigeteljük, gettóbav zárjuk, rendefenntartó erőkkel kordában tartjuk. Blogen, Te írtad azt a szót le, hogy a probléma racionálisan úgy oldható meg, ha a fölösleges népességet elkezdjük
“kivándoroltatni”. Tehát a “természetes” jövés-menést kicsit elősegítjük azzal a jó kis karhatalommal, amit olyan jól felszereltünk. Ha maguktól nem vándorolnak, vándoroltatjuk őket. Vagy Te tudod máshogy értelmezni Blogennek ezt a mondatát:
Ugyanis a szociális problémák túlnépesedés esetén csak a fölösleges népesség kivándoroltatásával oldhatók meg.
Blogen, Blogen, nem bízol eléggé a migráció természeti törvényében, nem gondolod rendesen végig az ész megvilágító fényénél a reális valóságot, így nemhogy vele, de magaddal sem tudsz a reális összhang talajára kerülni.
Afehad
Szerintem nagyon jók a hozzászólásaid, Gyuri (végre), ezért nem érzem úgy, hogy off és lépned kéne. Blogen hozzáállásában pedig azt éreztem, hogy három mondaton belül képes lenne eljutni a cigánykérdés végső megoldásán való töprengéshez (csak az utolsó kommentjeit olvastam), aztán visszalapoztam, és kiderült, hogy nem is tévedtem.
shadai
Szerintem is nagyon jók Gyuri hozzászólásai.
A felvetett új szálak pedig kiegészítik az eddig elmondottakat.
A posztban is hangsúlyozom, hogy a felvetéseim szubjektív meglátások – ez nem történészi munka (nem vagyok történész).
Egyébként ha úgy gondolnám, mint Braham, akkor biztosan elköltöznék az országból.
blogen
A saját képzeteiddel vitatkozol Levin, ehhez én nem kellek, így nem is szólok közbe.
TuRuL_2k2
blogen:
“Szvsz a határontúli területeken élő zsidóság deportálása miatt veszett el Ungvár és Munkács, itt ugyanis a magyar zsidók nélkül a magyarság törpe minoritás maradt. Ám e két nagyvárost és Kárpátalján a Tisza máramarosi völgyét leszámítva a zsidóság deportálása nem okozott jelentős változásokat az etnikai határokban.”
Dehogynem, pl. Nagyváradon a zsidóság a népesség 25%-át tette ki 1900-ban.
Nagyon jó bejegyzés, minden elismerésem, Shadai!
blogen
Nagyvárad a hatvanas évek végéig magyar többségű. Akkor indult ugyanis a nagyarányú lakótelepépítés és ezzel együtt a románok betelepítése.
http://varga.adatbank.transindex.ro/?pg=3&action=etnik&id=1234
Trackback – Jobbklikk
http://jobbklikk.hu/?Cikk=277
“…Figyelemreméltó elemzés olvasható egy újfajta zsidó identitás megfogalmazásán igyekvő judapest.org -on a történelmi Magyarország összeomlásának lehetséges zsidó értelmezéséről…”
J-Bone
haha, nagyon tanulságos kommentek a jobbklikken.
judapest mint nyitás a jobboldal felé: szegény emberek még mindig csak oldalakban gondolkodnak… Meg oldalasokban.
shadai
Fúrja az oldalukat a JP.
tölgy
shadai,
csak most olvastam, amit írtál.
Tényleg rendben van hegymögi szempontból is.
Gratulálok.
Lehet, le is leszel nácizva?
Kiss György
Nekem is nagyon tetszett a cikk. Nem-zsidokent, es jobboldali erzelmukent a szo szoros ertelmeben tragikusnak tartom, hogy a konzervativizmust Magyarorszagon belengi egy gyengebb, vagy erosebb antiszemitizmus. Engem szemely szerint, ismetlem nem-zsidokent, lelekben igenis internaltak, elvittek MUSZ-osnak, cserebe ugy gondolom, hogy a magyar zsidok Arpaddal jottek be. Szigoruan racionalisan ertekelve ugy gondolom, hogy Magyarorszagnak lottek, ha lelekben nem sikerul integralni a zsidokat. Kisajatit a szelsojobb olyan embereket, mint Bethlen Gabor, Matyas kiraly, akikhez az egadta egyvilagon semmi kozuk nincs.
Gabriel
Kedves Kis György! Megértem a problémádat, ami szerintem abból fakad, hogy a jelenlegi hazai jobboldali irányzatok nem modern, nyugati típusú pártok, hanem elsősorban a múltbanézés és a Horthy korszak restaurációjára való törekvés jellemzi őket. Tulajdonképpen a gyengébb vagy erősebb antiszemitizmusuk is a modernitásra adott helytelen válaszuk következménye. A történelem számomra azt bizonyította, hogy a 19. században kitalált liberális típusú asszimiláció lehetetlen, mert nincsen kihez asszimilálódni, az elvtelen önfeladás és a minden áron való megfelelni vágyás lett a zsidóság veszte. Az integráció ma az egyetlen lehetőség, amikoris mindkét fél átveszi a másik értékeit. A magyarság és zsidóság sorsában sok hasonlóságot és értéket látok, ezért rendkívüli kihívás számomra, hogy itt élhetek magyarként a diaszporában. Shalom, Béke Veled!
blogen
Hát Gabriel, ha mutatsz nekem egyetlen jobboldali képződményt is Magyarországon, amely a Horthy-korszak restaurációjára törekszik arra keményen rácsodálkoznék.
Merthogy a neokádárista FIDESZ épp most vált atlantista kereszténydemokratára, filoszemitizmus jellemzi. Az JOBBIK miépes egyetemisták pártocskájából épp most alakul népi-radikális mozgalommá (Magyar Gárda), a népiek anno a Horthy-rendszer ellenzéke voltak, ez meghatározza a mai irányultságukat is, egyedül a revízió miatt nyilatkoznak pozitívan Horthy-ról, enyhén antiszemiták. Az MDF meg az MSZP egyik frakciójává züllött 2006-ban, szal őket már a jobboldaliság gyanúja se érheti, ők is filoszemiták.
Nincsenek Magyarországon olyan formációk amelyek bármit restaurálni akarnának a Horthy-korszakból, a múlt meg a nyolcvanas éveknél ér véget a magyar politikai pártok számára. A nyolcvanas évek kádárizmusa az a mélyréteg, ami alatt már nincs semmi a jelen politikai közegünkben. Ki jobban, ki kevésbé merít ebből a múltból, az MSZP nyakig, a FIDESZ meg legújabb fordulatukat követően éppen csak talpig áll benne.
jozef
A figyelemreméltó megfontolások mellé javaslom még az alábbiakat:
A térség nemzeti elmegyengülésben élenjáró népe, a szerb, alig egy évtized alatt – mintegy háromszázezer halott és sokszázer elüldözött árán – hozzávet legesen lenegyedelte országát. Az egy f re es hazai elmegyengülést, valamint két évtizede növekv trendjét elnézve, aligha lehet kétséges bárki számára: ha nincs a trianoni-döntés, a nemzet – kivált ún. nemzeti érzelmi elitjének köszönhet en – öner b l is képes lett volna valami hasonlóra. Lévén, mint már Eötvös József oly találóan megállapította “Nemcsak kultúránk, de intelligenciánk sokkal alantabb fokon áll, mint valaha gondoltam…” 1867 óta pedig csak annyi történt, hogy ennek tapasztalata elmélyült, közben pedig e nyelvb l kihalt a többes birtokos. Számomra legalábbis.
jozef
gabrilo
blogen,
azok nem filoszemiták. Most épp ezt a szerepet jáccák, de nyakig sárosak (gyf villája, Kiss “zsidesz!” Péter, etc.)
Loxon
Bevezetem a filomagyarita fogalmat. Melyik párt filomagyarita?
lelkesz
gabrilo,
az a klassz, hogy Te bármilyen témából vagy napipolitikát (antimszp), vagy filozófiát (antibaloldal) tudsz kreálni. :S
godspell
az erdélyi zsidósághoz kapcsolódóan, egy egybeeső és jó kezdeményezés:
http://itthon.transindex.ro/?cikk=7521
“Árnyékos oldal: 165 ezerből 20-25 ezren tértek vissza Erdélybe
[6.6.2008]
Kolozsvárról hiányzik egy kisebbség, aki Klaysenburgnak hívta a várost. De az erdélyi zsidók tragédiája is hiányzik a köztudatból: a magyarok el voltak foglalva a sajátjukkal.”
különben sajnálatos, hogy a ki nem beszéltségnek, a tabutémának köszönhetően Romániában még mindig szalonképes zsidózni – lásd WCTudor és társai… persze mit várjunk, hiszen a magyar kisebbség – a félelem-logikával összeegyeztethetően – kap még melegebbet is.
gabrilo
Lelkész,
nem én hoztam föl, csak reflektáltam: Blogen hsz-éből az jött le, hogy aki maszopos az ab ovo filoszemita is. Szerintem meg csak álszent.
A baloldaliság persze kaka, de az más lapra tartozik.
zsófi
Blogen, nagyon gáz, amiket írsz.
De legalább igazolod az elméletemet….
Afehad
Az érdeklődők figyelmébe: http://szombat.com/2007/KisMagyarorszagmennyorszag.htm
eszté
(Afehad, érdeklődőként megnéztem, és engem ez a Szombat-cikk felháborít.)
blogen
Miszerint a nem baloldaliak, tényleg nem baloldaliak zsófi?